Tragor Ignác: Vác műemlékei és művészei. Több képpel és melléklettel (Vác, 1930)

I. Művészeti emlékek az Árpádházi királyok idejéből

ELŐSZŐ. A művészetek mezején is termelt ez a jó váci föld elismert tehetségeket. Egész sor olyan szülötte van Vácnak, aki a művészetek különböző ágaiban kivált. Ha nagy és eredeti alkotásokat nem is tudtak felmutatni, ha nem is tettek világhírnévre szert, mégis jogos büsz* keséggel állapíthatjuk meg, hogy elismerést és becsülést szereztek váci nevüknek. Hogy már az Árpádházi királyok korában virágoztak Vácon a szépművészetek, elég legyen I. Géza, Szent László és IV. Béla királyok építkezé­seire mutatnunk. Előrehaladott iparművészeti életre következtethetünk abból, bogy amikor I. Géza király 10í5-bcn a garamszentbene­­deki apátságot alapította, váci jobbágyai közül egy ötvöst is átengedett az apátnak. A ve­­gyesházbeli királyok uralma alatt még jobban fellendültek a tudományok és művészetek. Ilsvai Miklós püspök — 1423 körül — festőt tartott az udvarában. 1480 körül a váci nevű és születésű Pál domonkosrendi szerzetes díszíti festett kezdőbetűkkel és fejezetcímekkel az egyházi könyveket. Báthori Miklós nagy püspökünk idejében Vác városa egyik legje­lentősebb pontja volt a magyar renaissance­­művészetnek. b öljegyzéseink vannak egykorú íróktól, hogy milyen szemkápráztató építkezé­seket végeztetett a püspök és milyen intenzív művészi élet folyt udvaránál. Noha a nagy­szerű épületeket romba döntötte a törökök más­félszázados uralma és a fennmaradt töredé­kekből nem rekonstruálhatjuk eredeti alakjukat, mégis következtethetünk egykori művészi szép­ségükre és nagy arányaikra. A dicső emlékű Althannok és a nagynevű Migazzi püspök^ sége alatt újból feléled a művészetek ragyogó fénye az általuk emelt templomokon, köz* épületeken és díszítő ékítményekkel elhalmo* zott házakon. Kétszáz esztendő patináját hordja magán a mai város, mely még jórészt a XVIII. század barokk művészetének jelle­gét viseli. A város és vidéke természeti szépségein kívül ezeknek a műemlékeknek tulajdoníthatjuk, hogy oly sok váci em­berben van kifejlődve a művészetek iránt való érzék és annyi sok fogékony gyermekszívben fejlődött ki itten a művészi hajlam. Csak a nagyok közül említjük Lotz Károlyt, Spányi Bélát és Temple Jánost, akik Vácon töltötték gyermekkoruk virágos éveit és itt mozdult meg bennük először a művész. Vogel Gergely, Ehn Bernát, Török Ede és többek városunk szülöttei közül maradandó alkotásokban írták be nevüket a magyar művészettörténelembe. Mikor a múlt század derekán divatba jön a történelmi festészet, művészeink váci jeleneteket is megörökítenek ónjukkal, ecset­jükkel. Ekkor rajzolja Weber Henrik Géza király fogadalmat tesz a váci püspökség alapítására című képét, ekkor rekonstruálja Vízkclety Béla Vác várát, ekkor terjednek el országszerte Canzi Ágoston Szüreti ünnepély Vác vidékén című festményének színpompás másolatai. És itthon is fellendül a festészet. Stech Alajos, Walther János, Török Ede, Forster Gusztáv alig győzik a megrendelések

Next

/
Oldalképek
Tartalom