Tragor Ignác: Vác műemlékei és művészei. Több képpel és melléklettel (Vác, 1930)
VII. A Nagytemplom
40 képei. A szobrok fából vannak faragva és fehérre vannak festve, de nem barokk jellegűek, koraiabbak a templom többi szobrainál. Az oltárpolcon üveg alatt az ú. n. Fekete Szűz Mária képe. Sötétbarna színű olajfestmény aranyozásokkal, bizanti stílusban. A Szent Szűz a gyermek Jézust tartja karján. Felül az Istenanya monogrammja: MP-0Y. Az oltárt Babies Gergely állíttatta föl 1764 előtt. A kórus alatt a bejárattól jobbra van az 1764-ben épült Szentkereszt-oltár a félnagyságú fölfeszített Jézussal. Előtte féltérdre ereszkedve Mária Magdolna aránytalanul kicsi szobra. A tőlük jobbra és balra elhelyez zett Szent Szűz és Mária Szalóme szobrai is kicsinyek. Az oltár két szélén gyertyát tartó pufók angyalok térdelő helyzetben. Fából faragott és fehérre festett szobrok mind. A baloldali fülkében a Hétfájdalmú Szűz barokkművű olajfestményű képe. A Szent Szűz szívébe hét hosszú tőr van döfve. Ez az oltár, miként a Szentkereszt oltára, a hívek áldozatkészségéből épült 1764 táján. A főoltártól jobbra is van egy kis szoba, de ennek az oltárát évtizedek előtt leszerelték. A sekrestyében egy hatalmas fiókos szekrény vonja magára figyelmünket ízléses alakjával és berakásos mintákban gazdag (intarziás) díszítéseivel. A torony 1733 — 1737 között épült és a templom hátulján emelkedik. Szükségtető födi, mert 1774-ben leégett és azóta nem építették föl újra. A barokk művészet szép emlékeit őrzi a vár helyén épült Ferenc-rendiek temploma is. Noha nem közelíti meg a budapesti barátok templomának fényűző gazdagságát, tetszetős arányaival és derült belsejénél fogva pompás hatású alkotmány, mely díszére válik városunk barokk művészetének. Külsejének vízszintes tagoltságát az adja, hogy emeletekre van osztva, függélyes tagozottságát pedig egyszerű fal pillérektől kapja. A monumentális homlokzat félkörívű fülkéiben, melyek felsőrészét erősen bordázott kagyló díszíti, szentek szobrai vannak elhelyezve. A homlokmező közepén Szűz Mária, fejét csillagkorona övezi. Vele egy színvonalon a széleken csigavonalas talapzatokon kiterjesztett szárnyú térdelő angyalok. Az ablak magasságában jobbról Páduai Szt. Antal, balról a rendalapító Szt. Ferenc. Külsejéről kapott kedvező benyomás sunk még fokozódik, ha belépünk a jól gondozott templomba, mely az úgynevezett jezsuita-barokk stílusnak jellegzetes alkotása. Három részre osztott tágas hajója nemes formák és fénylő sziliek pompás palástjában ragyog. Az oltárok mind fából vannak gondosan kifaragva. Alapszínűk szürkés-zöld, az oszlopok sötétzöld színűek sok vörössel tarkítva és dúsan aranyozva. Az evangéliumi oldal oltárai, miként a Fehérek-templomában, itt is sokkal díszesebbek. A karzat alatt a bejárattól jobbra van a Szent sír lezárt kápolnája, mely a nagyhéten nemes ízléssel van feldíszítve. Balról a loreltói kápolnában a Fekete Mária képét találjuk. A bal, vagy evangéliumi oldal első oltárának képén Arpádházi Szt. Erzsébetet látjuk, amint egy szegénynek alamizsnát nyújt. Egy oltár előtt áll, tőle jobbra és fölötte is angyalok alakjai láthatók. Az oltáron az oszlopok mellett befelé a két szent király (Szt. István és Szt. László), kifelé Szt. Klára és Szt. Ágnes másfélszeres nagyságú színezett szobra áll. Az oszlopok fölött vörös színű talapzaton kiterjesztett szárnyú angyalok. Az oltárkép fölött elhelyezett kartusban írásmagyarázat helyett egy vörös szív virágok között. Az oltárkép fölött fekvő helyzetben Szt. Ferenc szobra van elhelyezve. Szemét lecsukja, fejét jobbjára támasztja, baljában feszületet tart és az oltárra mutat le. Jobbról-balról
