Tragor Ignác: Vác műemlékei és művészei. Több képpel és melléklettel (Vác, 1930)
V. A barokkművészet
27 nyait és kimagasló épületeit. Ezek a régi képek azonban, sajnos, nem adják vissza a törökkorabeli Vác hű képét. De mégis maradt fenn a török hódoltság idejéből egy monumentális építészeti emlékünk: az a hatalmas vízmű, mely a dukai hegyekből — körülbelül hét kilométer távolságból — hozta a városba az ivóvizet. A két méter átmérőjű és különös alakú téglákkal boltozott csatorna kék-három méter mélységben húzódik a föld alatt. Olyan nagy volt a vízbősége, hogy a XVIII. században malmot hajtottak vele, melyet a nép Isten malmának nevezett el. Az élelmes bolgár kertészek a csatornát több helyen feltörték és vízét még ma is kertjeik öntözésére használják. Vízbősége miatt a város vezető köreit komolyan foglalkoztatta a gondolat, hogy a csatornát megtisztíttatja és a város vízellátásának kérdését így oldja meg, mielőtt a mai vízmű kiépítésére gondoltak volna. Minthogy Vác a török végvára volt, sokat kellett szenvednie a magyar támadásokétól, mikor meg magyar kézen volt, a törökök pusztították. A várat magát háromszor röpítették levegőbe, de az utolsó felrobbantást kivéve, mindig helyreállították. Ilyen körüU mények között természetes, hogy mind a kéé resztény, mind pedig a török építkezéseknek nagyon kevés emléke maradhatott meg. Az 1680. évi katonai (érkép, mely a török uralom végső éveiről ábrázolja Vácot, három részre tagoltan mutatja be a várost. A külső várban a Konstantim-fér közepén áll még a háromé hajós keresztény templom, vele szemben a takarékpénztár helyén és közelében, a városháza helyén, török templomokat, az Argentié ház helyén pedig szintén templomot találunk. A városi fürdő az irgalmasok mai telkén volt. A belső várban a legnagyobb területet a váré templom foglalja el. Stílusának megállapítása az alaprajz szerint teljesen lehetetlen. Ekem dezése három hajós, sanctuáriuma nyolcszögű volt. A templom jobboldali falához egy háé rom részre osztott épület tapad. Alighanem kolostor volt. Tornya a homlokzattól balra a Duna felé állott. A templom hátulsó részéhez épített és balfelé vonuló falak rendeltetését nem lehet felismernünk, csupán egy magában álló, kívül négyszögű, belül köralakú épület alaprajzáról sejthetjük, hogy mecset volt. A többiek — alapfalaik nagyságából követkézé tetve — terjedelmesebb középületek lehettek. Hogy mi maradt fenn belőlük, mikor néhány év múlva ismét keresztény kézre került a város, nem tudhatjuk, mert az egész várat felrobbantották. Tollius Jakab 1698éban már csak a romokból következtetett a vár egykori nagyságára. A keresztény Magyarország küzdelmét a törökkel mindenkor nagy érdeklődéssel figyelte egész Európa. Harctéri tudósítókat küldtek ki, akik az újságokat pótló egyes laé pokon adtak hírt az eseményekről. Dilbaum Sámuel híres augsburgi könyvkiadó Zimmeré man Vilmos Pétert, korának jeles rajzoló és rézmetsző művészét, küldte Magyarországba, hogy a természet után rajzolja meg az egyes csatajeleneteket és a helyszínen készítsen rajé zokat az ország nevezetesebb várairól és váé rosairól. Vác ezidőbeli történelmi szereplésének és hadászati jelentőségének legfényesebb bié zonyítéka az a félszáznál több kép, mely az egykorú várost és a mellette lefolyt hadműé veleteket ábrázolja. Zimmermann Vilmos Péter rajza az 1596 évi február 27váci ütközetet ábráé zolja és az Emovoyouqía című könyvben jelent meg Augsburgban 1604, 160Г és 1614ében. Zimmermann augsburgi festő kőé rának legtermékenyebb művésze volt.*) Siebmacher János német rajzoló és rézé metsző rajza az 159Г október 4éj váci ütköé *') Tragor Ignác: Vác vára és képei 42.
