Tragor Ignác: Vác műemlékei és művészei. Több képpel és melléklettel (Vác, 1930)

V. A barokkművészet

címere és a lengyel sas. Ez utóbbi a miseruhát ajándékozó Báthori István feleségének, Masoviai Zsófia, mások szerint Zsuzsanna lengyel hercegnőnek a címere.

A renaissance-műveltség szelleme a váci egyházmegye papjait is megihlette. Többen szerezték közülük külföldi egyetemeken humanista műveltségüket, melyet idehaza értékesítettek a köz javára. Művészi templomokat építtettek, iskolákat állíttattak, a műveltséget terjesztették. így Tereskén Bajoni István ka* nonok 1485 után, mikor az apátsági templom leégett, renaissance*stílusban építtetett új temp* lomot. A szentély evangéliumi falában levő szentségház kőkeresztje jellegzetesen renais* sance*ízlésű.*)

Miként Báthori fennmaradt könyvéből csak sejteni tudjuk, milyen díszes és értékes lehetett a könyvtára, s amiként a reánk maradt művészi faragványok töredékeiből nem re* konstruálhatjuk az egész építészeti remekmű* veket, azonképen csak halvány fogalmat alkothatunk magunknak Galeotto Marzio, Bonfini stb. reánk hagyott szórványos föl* jegyzéseiből, Bél Mátyás és mások merész képzelemmel megírt leírásaiból a XV. szá* zadvégi Vác városáról. Részletes leírással, vagy hiteles egykorú rajzzal nem rendelke* zünk Báthori ragyogó városáról. A XV. századbeli Vácot ábrázoló képek a török ura* lom alatti város egykorú metszetei alapján készültek. Legrégibb és a többinek mintául szolgáló a Mansfeldé, mely Róka kanonok Alt- und Neu- Waitzen című könyvének első lapján látható.

Leírása a következő: Az előtért a nyíllal jelzettt Duna hasítja át. A jobbparton egy kicsi földdarab és rajt három növény levélága jelzi Szentendre szigetét. A háttérben a Naszál meredeknek rajzolt alakját és a váci szőlő*

*) Chobot Ferenc: A romhányi plébánia tört. 60., A váci egyházmegye tört. névtára 74.

hegyek körvonalát szemléljük. A középtérben áll az egymástól elkülönített vár és város, melyet együttesen víz vesz körül. A jobbkéz felől eső négyszögű várat — a dunai oldalt kivéve — palánk veszi körül. Ezen belül emelkedettebb helyen találjuk a négy sarkán bástyával ellátott várat. A bástyák mellett tornyok emelkednek és középen áll a négy tornyú székesegyház, ettől jobbra a püspöki palota, balfelől pedig a kanonoki épületek. A város területe kétszerte nagyobb a várénál, de csupán palánkkal van körülvéve. A vár és a város közötti palánkokat árok vá* lasztja el egymástól. Ez a város egyetlen — északi — bástyájától ív alakban terjed az északi kapuig. E kapu előtt kis híd tartja fönn az összeköttetést a szárazfölddel. A palisszádok között sok régi modorú, jórészt emeletes épület látható. Itt van a Szt. Mihály főangyal kisebb méretű plébánia temploma, a Szentiélekről nevezett kórházi templom, va* lamint a dömések (helyesen Agoston*rendiek) nagy terjedelmű egyháza és kolostora. A vá* rosnak három, úgymint keleti, nyugati és északi kapuja van, bekerített területén kívül a Szt. Urbán és Szt. Péter kápolna tűnik elő.

Az egykorú leírások és képzeletünk ere* jével keltsük életre és varázsoljuk szemünk elé a négyszáz év előtti várost. Az erős fel* vonóhídon át jól gondozott, fákkal szegélyezett árnyas út visz fel a magasan fekvő várba. Jobbra*balra nagyszerű épületek vonják ma* gukra figyelmünket. Legmagasabb a csúcsíves stílusban épült hatalmas székesegyház, mely* nek díszesen faragott kövei külön is lekötik figyelmünket. Az előtte elterülő, szobrokkal ékesített térségről elragadó kilátás nyílik a hömpölygő Dunára és a szemben húzódó erdőkoszorúzta hegyláncra. Az ismert ballusz* terekkel kerített cifra kert közepén áll a renais* sáncé püspöki palota, melyhez széles márvány lépcsőn át jutunk. A délszaki növények és