Tragor Ignác: Vác műemlékei és művészei. Több képpel és melléklettel (Vác, 1930)
V. A barokkművészet
20 Giovanni Dalmata: Beato Girolamo Gianelli síremléke az anconai székesegyházban. manó, vagy valamelyik lombardiai szobrász műhelyében dolgozott. 1466-ban Andrea Bregnoval az örök városban készítette a Tebaldi, 1478*ban pedig a Terrici síremlékeket, amelyeket a S. Maria sopra Minerva templomban helyeztek el. Mino da Fiesole közreműködésével 1471—73-ban ő faragta II. Pál pápának a Szt. Péter-temlom kriptájában fel* állított nagyméretű síremlékét, melynek maradványai most legnagyobbrészt a vatikáni grottákban láthatók. 1474-ben ugyancsak Mino da Fiesoléval együtt készítette a S. Marco-bazilika oltárát, mely ma ugyané templom sekres* tyéjében áll és 1480-ban a sixtusi kápolna márványkor* látját. Ezeken kívül Rómában még számos olyan síremlék-töredék van, melyeknek mesterében a szakértők Dalmatát vélik felismerni. 1476 — 77-ben egyedül faragta Roverella bíborosnak a S. Clemente*templom számára készült síremlékét. Az általa alkotott szobor* művek közül 1479-ből Bér* nardo Eroli bíboros síremléke ismeretes. Ennek a töredékei szintén a Szt. Péteri templom grottáiban vannak. Korának megbecsült már* ványfaragó szobrásza volt már, amikor Mátyás király 1481 táján meghívta udva* rába. Hogy hazánkban mit dolgozott, mindezideig még nem sikerült megállapítani. Valószínűnek tartják, hogy az ő művei - voltak Herkulesnek, Dianának és Ápol* lónak Mátyás budai várá* ban elhelyezett bronzszobrai, melyeket Szulej* mán szultán 1526*ban hajóra rakatott és magával vitt Konstantinápolyba, ahol a kép* romboló janicsárok 1536*ban elpusztították. Művésztársaival együtt állítólag szintén ő ké* szítette a budai Várban állott ama három szob* rőt, melyek közül a középső Mátyás királyt (fején sisakkal, lándzsájára és pajzsára támasz* kodva, gondolatokba merülve), a másik két szobor pedig a királyétól jobbra Hunyadi Jánost, balra Hunyadi Lászlót ábrázolta. A visegrádi vár márványfaragványai közül két
