Tragor Ignác: Vác műemlékei és művészei. Több képpel és melléklettel (Vác, 1930)
III. A renaissance-művészet emlékei
16 mely a Iegpazarabb művészettel ritmikai hatásokat varázsol elő ebből a ragyogó reliefből, melynek szemlélésekor az az érzésünk, hogy az ihletett mester a maga lelkének egy meleg darabját mulatja be. Ez a kicsi műemlékünk, melyen a renaissance szelleme a maga teljességében és tisztaságában nyilvánul meg, nem csupán művészeti, hanem heraldikai és archaeológiai tekintetben is figyelmet érdemel. A legnagyobb valószínűség szerint orommező^ betét volt Báthori püspök epitáfiumán, melyei kortársai a legdíszesebb renaissance-ízlésű síremlékek sorában emlegettek. J, Hasonlóan tökéletes formájú bevégzett alkotás a 37 centiméter széles és ugyanolyan magas négyszögű vörösmárványlap, melyen szintén Báthori püspök címere van kifaragva. A háromnyelvű sárkány, vagy szárnyasgyík köralakban veszi körül a fordított méhkas alakú címerpajzsot. A nyakat kétszer csavarja át a farka, melynek vékonyodó vége fölfelé lebeg.*) A szélső szegélyt levelekbe foglalt stilizált gyümölcsökből font nyílt koszorú alkotja. A koszorút alul két szimmetrikus kanyarulatokban végződő szalag köti át, a felső részt pedig egy öt kerek sziromlevélből álló virág tölti ki. Fölötte püspöksüveg, melynek szalagja jobbra és balra libeg. Leolvashatjuk róla készítésének idejét is, mert a faragóművész nagy számjegyekkel véste rá az 1485 évet. A nagy gonddal és művészi tökéletességgel faragott sárkány szemlélésekor önkéntelenül is a francia kerámia megalapítójának, Bemard Palissynak remekművű gyíkjai jutnak eszünkbe és látva az ornamensek egyformaságát, hajlandók vagyunk egymásra való ha*) A Báthoriak címerpajzsát övező sárkány valószínűleg a Zsigmond király által alapított Sárkány»rend jelvénye. Ezt a jelvényt tulajdonosának viselni kellett és a címerében is feltüntethette. Így látjuk, hogy Chapi Andrásnak 1418» ban kapott címerét szintén sárkány veszi körül, melynek farka ugyancsak kétszer csavarodik át a nyakán és a hegye föláll. (Fejérpataky László: A Chapi*család és a Sárkány»rend (Turul 1883), Károlyi Oklevéltár II.) tásukra következtetni. Minthogy azonban a XVI. században (1510—1590 közt) élt művész szűkös anyagi viszonyai miatt sohasem lépte át országa határát és csak a Párizs környéki faunát használta fel reliefjeihez modellek gyanánt, nem kaphatott impulzust a váci faragványokról és így a két művész között semmiféle összefüggést nem mutathatunk ki. Mivel a sárkány és koszorú finom kidolgozása egészen elbűvöl, nem vesszük észre, hogy a sárkány szárnya szinte a koszorú leveleit súrolja, míg farki része és a koszorú között aránytalanul nagy távolság van. Ezt azonban nem rajzbeli hibának kell felrónunk, hanem annak, hogy a művész a címerpajzsra fektette a fősúlyt, ez pedig tagadhatatlanul a kő közepén van. Ha már mindenáron kifogásolni valót keresünk, azt talán a püspöksüveg aránytalanul kicsiny rajzában találhatnók meg. Mindez azonban mit sem von le — a háromszögalakú címerlaptól eltérően — gondosan csiszolt dombormű művészi értékéből és elvitázhatatlan szépségéből. Ez a kicsi kődarab él és ékesen szólóan beszél alkotójának ihlettségéről és Báthori püspök finomult művészi érzéséről. A címerlap az általa emelt valamelyik épület vagy emlékmű szignálására szolgált, minthogy pedig az 1485. évszám a váci országgyűlés időpontjára emlékeztet, nagyon valószínű, hogy a kiváló egyházfejedelem az itt tartott nagyjelentőségű országgyűléssel kapcsolatos, vagy annak emlékét megörökítő építmény megjelölésére és díszítésére alkalmazta. A két Jagelló-tábla vörös márványból van faragva, 78 centiméter magas és 28 centiméter széles. A tégla alakú mező közepén külön keretezett körmélyedésben egy nagy W betű foglal helyet, fölötte töredezett háromágú levélkorona van. A W II. Ulászló király nevének kezdőbetűje (Wladislaus). A mező többi része sima és tagozat szegélyezi. Pendantjának körmélyedésében Lengyelország
