Tragor Ignác: Vác műemlékei és művészei. Több képpel és melléklettel (Vác, 1930)
XVI. Az utolsó félszázad művészei és műgyűjtői
84 Miks építette a gácsi posztógyárat, Pes* ten pedig a mostani Ferenc József*téren az egykori Europa szállodát, amely homlokzatán val büszkén fordult a budai királyi palota felé s fent egy, a bika szarvaiba kapaszkodó hölgy jelezte, hogy az a mithológiából merített alak 'a szálloda címere volt. A Miks Ferenc tervrajzai annak idején vetélkedtek Európa jeles építészeinek rajzaival; nemes egyszerűségre, klasszikái stílra töreke* dett mindenben úgy, hogy még arra is bátora ságot érzett magában, hogy Clark Adámmal versenyre keljen. Pályázott a budapesti Lánc* híd építésére és amint állítják, a terve tetszett is, csak a megkívánt kaución múlt, hogy nem kapta meg a megbízást. A budapesti árvíz alkalmával is nagy buzgalmat fejtett ki. Az 1839 év tavaszán Vácon több száz munkást toborzott össze s így jelent meg a szerencsétlenség színhelyén s bejelentette működését az ország nádorának, hogy építeni fog, építeni akar, de nem ha* szonlesésből, hanem hazafiságból s ebből a munkából derekasan kivette a maga részét. Vállalatai felett a hatóság gyakorolta a felül* vizsgálatot és az ellenőrzést. Miks pályafutása már az 185Г év őszén véget ért. Végzetes volt reá nézve, hogy egy kőbányánál a robbantás alkalmával váratlanúl elsült lőpor elszakította két munkásának karját s ő, midőn saját személyében meg akarta akadályozni a veszedelmet, maga is élte leg* szebb idejében, 43 éves korában, a levegőbe repült s agyrázkódást kapott, amelynek nyo* mai halála órájáig megmaradtak s a buzgó és fáradhatatlan építész a budai országos té* bolydában 18Г9 ősz elején végezte be életét. Farkasfalvi Imre az év húsvéti ünnepeiben még föl akarta keresni őt az élőhalottak e szomorú hajlékában, de dr. Laufenauer Ká* roly orvos ellenezte a bemenetelt: — Valóságos jótétemény — mondotta — a többi betegre Miks jelenléte! Rettenetes az a papír, festék és írón, amit ez a szerencsét* len elhasznál. Most is épen egy kínai kug* lizót épített nekik papirosból s azzal mulat* tatta őket. Városunknak e korbeli művészi törek* véseit vizsgálva, meg kell emlékeznünk Gás* párik Kázmér kanonokról, aki a nemzeti felbuzdulás idején buzdító példaadásával, ké* sőbb pedig értékes anyagi áldozataival mara* dandó nevet biztosított magának városunk történetében. Gáspárik Kázmér nagyprépost ama fő* papjaink közé tartozik, aki nem csupán ál* dozatos lélekkel pártolta a művészeteket, ha* nem Isten adta tehetséggel ápolta is. Nem volt egyszerű műkedvelő, hanem ihletett mű* vész, aki behatóan foglalkozott a festészettel. Igaz, hogy nem végzett művészi iskolát, nem volt tanult festő, de néhány fennmaradt mű* alkotásából megállapíthatjuk, hogy művészi* esen bánt az ónnal és ecsettel. Legismertebb képe, noha a neve nincs feltüntetve rajta, az, amelyik az 1835 évi Schematismus mellék* lete. Ezt a Róka kanonok Alt* und Neu* Waitzen című könyvében látható és Mans* féld által metszett kép hatása alatt XVI— XVII. századbeli metszet után festette. Igen csinos és távlati szempontból is kifogástalan a város látóképe a váci egyházmegye 1812 évi térképén. (Mappa Dioecesis Vaciensis.) E rajza alá nagy szerényen ezt írta: Del. Casimirus Gáspárik Dioec. Vác. Presbyter, Officii Eppalis Protocollista et in arte Picto* ria Naturalista. Ám ezek még csak szárny* próbálgatások. Oroszlánkörmeit a finom ki* dolgozású miniatűrökben mutatta ki. Egy ilyen remekművű, ismeretlen püspököt ábrázoló ké* pét őrzi múzeumunk az emléktárgyakat tártál* mazó VI. szekrény 19. számú darabjában. Freskóval is tett kísérletet. A kispréposti ház kerti szaletlijében 1913*ig egy al fresco kép
