Tragor Ignác: Vác története. Képekkel díszített kiadás (Vác, 1927)
IX. Az újjűépítés kezdete (Berkes András és az Althannok kora, 1686 - 1756)
86 VÁC TÖRTÉNETE ^Aváczi ? Kápolnai csodálatos ? ^Boldog Asszony Kópé.------—dözték, mert a király és a püspökök a vallás egységében látták az ország erejét. Kosdon, Szadán, Veresegyházán, Kisnémediben és Szentmártonkátán erőszakkal foglalták vissza az eredetileg katolikusok által emelt kálvinista templomokat, a lakosokat pedig börtönre vetették és ügy kényszerítették, hogy fizessék a plébánost. Berkes nagyprépost egy pátert küldött ki a húsvéti ünnepekre Rádra és megparancsolta az elöljáróságnak, hogyha a luteránusok és kálvinisták misére nem mennének, a prédikációra elmenjenek, különben nem fogják elkerülni a kemény büntetést (1721 április 10.) Althann M. Károly följelentésére még 1748-ban is lefoglalta Pest vármegye a báró Orczy által telepesei számára emelt református templomot, Márthonyi Pál kanonok Nógrád vármegyének Szűgyben, 1742-ben tartott közgyűlésében protestál a vanyarci templom építése ellen. Pest vármegye 1721 március 31-én és április 1-én Vácon tartott közgyűlést. Mind a két napon fontos határozatokat hozott. Március utolsó napján azt határozta, hogy az 1548 évi 61. te, alapján tilos a községeknek a dézsmát megváltani és pedig a szerződési összeg kétszeres birságának terhe alatt és elrendeli, hogyha valamelyik főpap dézsma-illetményét megváltásra akarja bocsátani, csak földesurak vehessék át, a községek mindig természetben és sohasem szemül, hanem szalmában adják a gabonát. Április 1-én a közbiztonság ügyében 1713-ban hozott utasításokat módosították és a Parasztvármegyére vonatkozó határozatokat hoztak. 1741 november 13-án ismét tartott Pest vármegye Vácon gyűlést, melyen az egész vármegyében levő nemességnek jelen kellett lenni: az holott is a personalis insurrectio végett tractáltatott. Két hét múlva — december 4-én — ismét Vácon gyűltek össze: A nemes vármegyének Vác városában 4-a Decembris tartott generalis gyűlésében az parancsoltatott, hogy minden helység conscribálná a maga visszajött katonáit, fegyvereit és lovait. Ezen a közgyűlésen határozták el, hogy : Pest vármegye regementjébül egy regularis regementet állítanak föl. I. Lipót önkényesen — az országgyűlés meghallgatása nélkül — négyezer szerbet telepített a délvidékre és határőrvidéket alakított belőlük. II. Rákóczi Ferenc fölkelésekor Lipót fölkelésre szólította őket, mire ezek földúlták Pécset és Veszprémet, majd garázdálkodni kezdtek a Duna-Tisza közén, 1709-ben pedig fölgyujtották és kirabolták Vácot is. Ekkor pusztult el a városi levéltár is. Sokat szenvedett a város 1738-ban is. III. Károly király ekkor viselte második török háborúját. Állandóan két-háromezer ember volt Vácon elszállásolva és az átvonuló csapatok élelmezése is itt történt. Ezek a katonák hozták be Vácra a döghalált, melynek a lakosság tizedrésze áldozatául esett. Miként Mária Terézia uralkodását a fölvilágosult abszolutizmus szelleme hatja át, akként tölti be e kor püspökeinek földesúri kormányzását a patriarchalis gyámkodás a város fölött, a városi hatóság közigazgatását pedig az atyai bánásmód a lakossággal szemben. Ez a gyöngéd érdeklődés és figyelmes gondoskodás a legjelentéktelenebbnek látszó vonatkozásban is föltalálható. így pl. a kofáknak nem volt szabad a falusiak által a váci piacra behozott árúkat megvásárolni (1738 március 24-i tanácsi határozat), csak délután 2 órától lehetett a kenyér
