Tragor Ignác: Vác története. Képekkel díszített kiadás (Vác, 1927)

IX. Az újjűépítés kezdete (Berkes András és az Althannok kora, 1686 - 1756)

IX. AZ ÚJJÁÉPÍTÉS KEZDETE

83

Gróf Alíffann MLitjály Frigyes Vác bíboros püspöke és Nápoly alkirálya.

(Parilles Miklós : Minerva Juris c. Nápolyban 1723-ban megjelent könyv rézmetszetíí címképe.)

Vácon, Althann bíborba öltözve, nagy feszülettel ment eléje, megáldotta és tiltakozott az erőszak ellen. A pápai nuncius közbenjárására a király feloldotta a püspöki javakat a zár alól és kihallgatáson fogadta az egyébként szelídlelkű férfiút, aki papjainak kezet csókolt és térdenállva kérte áldásukat. A szentéletű főpap misézés közben lett rosszul és másnap, 1734 június 20-án, halt meg.

Utóda testvérének a fia, Althann Mihály Károly gróf lett, akit a püspök nagybátyja nevelt. Az erősakaratú és igazságszerető férfiú sokáig

feszült viszonyban volt káptalanával. Nagybátyja eltűnt értéktárgyait a kir. koronaügyész a káptalan tagjain követelte, viszont a káptalan a királyhoz fordult a neki járó illetményekért. III. Károly 1738-ban utasította a helytartótanácsot, hogy vizsgálatot indítson ez ügyben. A közel öt évig tartó port a püspök és káptalan közt 1742 december 18-án kötött egyesség fejezte be. Ennek értelmében a püspök Vác városa fölött eddig kizárólag gyakorolt földesúri joghatóságát megosztotta a káptalannal és átengedte székvárosa jövedelmének egy nyolcad