Tragor Ignác: Vác története. Képekkel díszített kiadás (Vác, 1927)
VII. Vác története 1526-tól 1684-ig
52 VÁC TÖRTÉNETE után, hanem Váds-nak, vagy Vács-nak írták, mert a török nyelvben nincsen c betű. ^Több mint félszázadig lobogott háborítatlanul a váci vár fokán a próféta diadalmas zászlaja, de a tizenötéves háborúban (1591 — 1606) többször kellett átengedni a helyét a kétfejíi sasnak. Ebben az időben gyakran került keresztény kézre és 550 - 600 fegyveres védelmezte nem csupán Vácot, hanem az egész dunáninneni területet fel egész Érsekújvárig s a váci őrség zavarta a hatvani törökök közlekedését a budaiak kai és tette kényelmetlenné a törökre nézve a hajózást Buda és Esztergom között. De hiába őrködtek éjjel-nappal a váci vitézek, a török Budáról, Esztergomból egyaránt nyugtalanította. A legelső kedvező alkalmat fölhasználták s elözönlötték a környékbeli falvakat és fölgyujtották, a lakosok barmait elhajtották, sőt rabláncra verve, őket is elhurcolták és fogságba ejtették. 1595 július 25-én Szinán-záde Mehmed pasa Pálffy Miklós csatározása 1595-ben Vác előtt. (Keller G. metszete 1607.) Pálffy Miklós esztergomi és visegrádi győzedelmeinek hírére s arra a jelentésre, hogy Pálffy Miklós és Schwarzenberg Adolf seregeikkel Vác fölmentésére indulnak, a várat fölgyujtatta és az őrséggel Buda várába menekült. Pálffy ezt látva, csolnakokon gyorsan Vácra evezett, a tüzet eloltatta és a rombadőlt vár őrizetét Orosz Ádámra bízta, ő maga pedig fegyvereseivel együtt odébb vonult. Mihelyt a magyar csapatok kitették a lábukat, a török nyomban viszszafoglalta a várat úgy, hogy Orosz Ádámnak nem volt ideje megerősítésére. Miksa főherceg és Básta György, akik a Bécsbe távozott Mátyás főherceg után a keresztény sereg vezérletét átvették, kétszer is megindultak Vác felé, de mert haderejöket gyengének gondolták, a sereget feloszlatták. Vác és környéke pedig áldozata lett az idegen zsoldosok féktelen garázdálkodásának. A következő év (1596) február hó 27-én éjjeli 11 órakor a nógrádi magyar sereg Bary Mihály és Danhausen vezetése alatt a török őrsököt lekaszabolta és a kapukat fölnyitva, az őrségre ütött. Sokat fölkoncolt közülük és több épületet fölgyujtott, nappal pedig — bő zsákmánnyal megrakodva — elvonult. A Pozsonyban január közepétől márciusig tartott országgyűlés arra a hírre, hogy III. Mehmed szultán nagy sereggel akarja elárasztani az országot, kellő segítséget szavazott meg, de
