Tragor Ignác: Vác története. Képekkel díszített kiadás (Vác, 1927)
VII. Vác története 1526-tól 1684-ig
VII VÁC TÖRTÉNETE 1526-TÓL 1684-IG 49 Török Bálint már március havában elfoglalta Vácot a Kalocsán táborozó török had segítségével, miután a várőrséget felkoncolta. I. Ferdinánd király ekkor Vehls hadjáratának folytatásával Roggendorf Vilmos tábornokot bizta meg és ez a Buda ellen indított hadművelet során még az év októberében viszszahódította királya részére. Ferdinándnak csak a Dunán innen, a Dunántúl és néhány északkeleti vármegye maradt a kezén, Erdély és a szomszédos vármegyék fölött Izabella özvegy királyasszony és kiskorú fia, János Zsigmond fejedelem, uralkodott. A Duna-Tisza közét, vagyis a váci egyházmegye területét és a Dunán, meg a Dráván túli vármegyéket a szultán kebelezte be birodalmába. Budát csellel kerítette kezébe és elsőrangú erősséggé alakította. Innen terjeszkedett tovább, bevette Székesfehérvárt, meg-Vác vára a XVI. század végén. (Schäfer—Dilich Vilmos rajza.) vívta Esztergomot, 1542-ben Kucsuk Báli pasa elfoglalta Vácot. De csak rövid ideig tartotta kezén. A szintén rövid életű magyar uralom alatt Horváth János volt a prefektusa. Júliusban a váci őrség megerősítésének híre nagy ijedelmet okozott a törökök közt, akik 1543-ban újra megszállták. Most az ő forrásaik rták, hogy: Vác várának egész környéke a négy égtáj felé teljesen biztos vala, mert ama vidéken levő várak és erősségek lakóit olyan félelem és rémület fogta el az iszlám hadseregének és a padisahnak jelenléte miatt, hogy félelmökben nem mertek házaikból kijönni. Ennek ellenére azonban csakhamar megint elhagyták Vácot. 1544 tavaszán Mehmed Jáhjá-pasa-záde pasa és vezére Haszán (Hazajmusz) foglalta el. Ekkor végre felismerte a török hadvezetőség Vác sztratégiai fontosságát és ráeszmélt arra, hogy Buda biztosítása végett szüksége van Vácra s végkép megfészkelte magát benne. Török történetírók ettől kezdve Buda kulcsának és külvárosának nevezik (Pecsevi Ibráhim, Kjátib Cselebi sat.) Vác valóban fontos pontja volt a török hatalomnak hazánk területén. Ha egy pillantást vetünk Magyarország XVII. századbeli térképére, látjuk, hogy Vác a török végvára volt. A magyar várak félkörben vették körül. Buják, Bozók, Palánk és Szanda csak előőrsül szolgáló kisebb jelentőségű várak voltak, míg Nógrád hatalmas vára kemény ellenfélnek bizonyult. A visegrádi vár a Duna túlsó partján török kézen volt, de régi jelentőségét ebben az időben már elveszítette. Városunknak a török hódoltság idejében ugyanaz a szerepe volt, ami az ókorban. Akkor a Duna túlsó oldalán állott római váracs támadásait fogta föl, most pedig az ozmán birodalom 7
