Tragor Ignác: Vác története. Képekkel díszített kiadás (Vác, 1927)
IV. Vác az Árpádházi királyok alatt
VÁC TÖRTÉNETE Z6 Az ország rendbeszedésének fárasztó munkáját belvillongások és külső háborúk zavarták. Az elnyomorodott ország közállapota szomorú képet mutatott még V. István és a könnyelmű IV. László uralma alatt is. Polgárháborúk, kunlázadás, tatárbetörés, bolgár harcok gyors egymásutánban váltották föl egymást. Kun László kedves kancellárja, Tamás váci püspök, nem érezte magát biztonságban a kun zavargások, tatár betörések és magyar ellenpártiak lázongása miatt, miért is a Nyulak szigetén (a Margitszigeten) keresett menedéket. Ladomér érsek káptalana beleegyezésével 8 évre ingyen engedte át neki az érsekség fallal kerített kúriáját és kőtornyát melléképületeivel együtt. Ez az óvatosság azonban nem védelmezte meg a jeles főpapot attól, hogy elkerülje végzetét, mert 1289-ben András esztergomi préposttal utaztában egy magyar főúr orvul megtámadta és leszúrta. A középkorban mindenütt az egyház volt a művelődés középpontja és a tanügy vezetője. Az első elemi iskolák a plébánosi iskolák voltak, a magasabb tanítás pedig a püspöki, vagy káptalani iskolákban talált kellő művelésre. Vácon már az Árpádházi királyok korában volt magasabb fokú, az akkori idők elnevezése szerint káptalani iskola. Valószínű, hogy Szt. István székeskáptalant is szervezett a püspökség mellé, i káptalan mellett pedig a szabályzatok szerint skolának is kellett lennie. A váci káptalani istoláról Veszprémi István úgy emlékezik meg, íogy az Szt. László király alapítása. De ez téfes állítás. A káptalani iskolákat, amelyekben nlági papságon kívül világi ifjak is tanultak, ibban az időben kezdték felállítani, mikor — a KII. században — a káptalanok különváltak a süspököktől. Az olvasó kanonok (lector) volt köteles a latin nyelvet és a többi szükséges isnereteket tanítani, az éneklőkanonok (cantor) »edig az éneket. Már a XIII. század elején volt /ácon iskola. Igazolja ezt az, hogy 1225-ben iár találkozunk az iskolamesterrel (rector scholae, magister scholae, vagy scholasticus). Scolastico Waciensi (Monumenta Episc. Vespr. I. 63.) Mathias lector seu scholasticus ecclesie Vachiensis (Egri kápt. m. levtár Num. 1. div. 1. fasc, 1. nr. 1380.) Följegyzésünk van arról, hogy a káptalan 36 tagból állt, akik szerzetesi életmódot követtek, egy födél alatt háltak és étkeztek, együtt mondották a zsolozsmát (breviarium). A tatárjárás idején a káptalan is elpusztult, de IV. Béla újra fölállította. Mint hiteles hely Hont, Nógrád, Pest, Középszolnok és Csongrád megyékre gyakorolta jogait. Legrégibb okiratai a XIII. század elején keltek. A Géza király által épített székesegyház, I kora Ízlésének megfelelően, román stílusban épült. A tatároknak nem volt idejük ezt úgy | lerombolni, hogy nem maradt belőle kő kövön, hanem az alapjai megmaradtak. Az 1912 évi ásatáskor meg is találtuk félkörben végződő apsisát és több faragott kövét. Ennek a templomnak megmaradt alapfalaira építtette a tatárjárás után a Bancsa nemzetségbeli István püspök az új templomot, mely az akkori idő divatja szerint csúcsíves volt. Mély vallásosság jellemzi a középkor gyermekét. Királyi családunk is több szentet adott az egyháznak, Boldog Móric csodatétele városunkkal kapcsolatos. A hitélet buzgóságára vet fényt, hogy papok és polgárok sűrűn zarándokolnak a Szentföldre. Az Istenanya iránt való tisztelet már ekkor is erősen lángolt a váciak szívében. Mind a két székesegyházat az ő tiszteletére emelték. A város címerét az ő képével díszítették és a várost az ő égi védelmébe helyezték. Vác földjének termékenysége lakóit földművelésre és állattenyésztésre utalta, forrásaink virágzó ipari életéről beszélnek, földrajzi fekvése biztosította kereskedelmi fontosságát. A váci harmincad hivatal fölállítását Géza királyunknak tulajdonítják. Az bizonyos, hogy Nagy Lajos uralkodása alatt már működött.
