Tragor Ignác: Vác története. Képekkel díszített kiadás (Vác, 1927)

XIII. A XIX. század második fele

XIII. A XIX. SZÁZAD MÁSODIK FELE 141 Dr. Scßusxler Konstantin megyés püspök (A városháza dísztermében látható festmény után.) mékenyítették Vác kulturális és közgazdasági életének talaját. Gajáry polgármester politikai babérok után vágyott és 1896-ban a város fej­lődésének nagy kárára megvált állásától. Utóda Zádor János főjegyző lett. A szunnyadó város életébe főpapjaink hoztak derűt és élénkséget. Az 1900 nyarán nagy fénnyel és pompával be­vonult gróf Csíky Károly püspök sürgetésére létesült a villanyvilágítás, két kanonok pedig önzetlen közéleti működésével szerzett elévül­­hetlen érdemeket. Csábolszky József c. püspök nagyarányú társadalmi és egyesületi tevékeny­séget fejtett ki. Agya kifogyhatatlanul termelte a szebbnél szebb eszméket, melyek megvalósí­tásában nem ismert fáradságot. Lebontatta a Gróf Csáky Károly megyés püspök (A városháza dísztermében látható olajfestmény.) Rossztemplom*) dísztelen épületét, hogy kövei­ből hajlékot emeljen a kát. Leányiskolának, le­romboltatta a Csillag-vendéglő rozoga istállóit, hogy ékes palotát állítson helyébe a kegyes alapítványok pénztárának és falába helyezte boldog Vác remete szobrát, a Szent József ne­velő-intézet alapítása és a Város-liget létesítése az ő nevéhez fűződik. Megszervezte a Líceumot és a Vöröskereszt-egyesülettel kapcsolatban sze­génykonyhát tartott fenn. Csávolszky érdemes munkásságát folytatta Galcsek György prelátus, aki nemcsak felvirágoztatta a Líceumot, hanem mint a pénzügyi bizottság elnöke sokat fárado­*) Mikor a főtéren állott templomot lebontották, az új székesegyház fölépítéséig a Szent Miklós-téren egy cserép­­födelü kupolás templomot építettek, melyet húsz évi hasz­nálat után magtárnak alakítottak át és Rossztemplomnak hívtak. Képét lásd a 101. oldalon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom