Tragor Ignác: Vác története. Képekkel díszített kiadás (Vác, 1927)
XIII. A XIX. század második fele
TIZENHARMADIK FEJEZET. A XIX. század második fele. Mikor az államcsíny következtében uralomra jutott Ferenc József császár elhatározta! hogy idegen állam segítségét veszi igénybe saját alattvalói leverésére, a magyar szabadságharc sorsa meg volt pecsételve. A szuronyok hatalmára épült két nagy birodalom rengeteg hadseregének a maroknyi honvédség nem tudott ellentállni. Elkövetkezett az összeomlás. Alig száradt fel a csatamezőkön a honfiak vére, mikor az osztrák katonai uralom bosszúállása megkezdte borzalmas működését. A hazafias érzés és szabadság iránt való vágyódás szellemének végleges kiirtása végett vérfürdőket rendezett Aradon, Pesten, Pozsonyban és az ország minden részében. Megteltek Kufstein, Josefstadt, Arad sat. börtönei. Az országot földarabolták és katonai igazgatás alá vetették. A közhelyekre a kétfejű sast függesztették, az iskolákban a német nyelv tanítását erőszakolták. Az idegenekből álló hivatalnoksereg a rendőrség kémrendszerére támaszkodott és a csendőrség buzgó támogatása mellett éjjel-nappal zaklatta a polgárságot. Minden panasz hiábavaló volt, pedig a lelketlen besúgásokra indított gyakori házkutatások még a családi élet bensőségét sem kímélték. A szigorú cenzúra békóba vetette a sajtót. A nemzet lélegzeni is alig tudott, anynyira ránehezedett a zsarnoki önkény nyomasztó súlya. E zord idők fájdalmainak és szenvedéseinek városunk is szomorú részese volt. Az oroszdúlás koldúsbotra juttatta a lakosságot. Hivatalosan bejelentett kára 52,571 forintra rúgott, azonkívül 47,657 forint értékű bankjegyet égettek el a Nagytemplom-téren. Ezt az összeget csak a ládafiókban rejtegetett ú. n. Kossuth-bankók értéke haladhatta meg. A váci múzeumba 50,000 forintnál nagyobb értékűt hordtak össze. A város maga több mint 300,000 forint kárt szenvedett. 70,000 forint adósságán felül 21,000 forinttal tartozott a katonaság részére tett megrendelésekért, mely címen közel 100,000 forint követelése volt a kincstáron. Guoth Gábor városi adószedő 8066 forint közpénzt sikkasztott el. A város nagy szegénységében hiába keresett hitelt, sehol sem kapott. A püspöki uradalomnak nem tudta megfizetni az 1849 évről elmaradt 10,000 forintnyi haszonbérösszeget a királyi kisebb haszonvételek után úgy, hogy az uradalom igazgatója több ízben perrel fenyegette. Az új hatalomnak első dolga volt, hogy a politikailag megbízhatlan Makay Imre városbírót és Drágfy Sándor tanácsost elmozdította hivatalukból és helyükbe Serédy Károlyt és Pauer Jánost tette. A hivatalokat cseh beamterek foglalták el. Katonák lepték el a várost és lefoglalták a püspöki palotát, a kanonokok házait és a szerzetesek épületeit. A polgárokhoz tiszteket szállásoltak. A 20. lovasüteget a Vörösházban helyezték el. A 14. sorgyalogezred két százada, a 6. csendőrezred 1. osztálya, szekerészek és utászok állomáshelye volt ekkor a város. A cseh katonák térzenéket tartottak a Nagytemplom-téren és a piacon, az olaszok olvadékony dalaikat zengedezték esténkint az utcákon és kipusztították a város összes macskáit. Mintegy ötven cseh család telepedett le Vácon. A lakosság ellenszenves érzülettel fogadta őket és kinevette, amikor honi szokásuk szerint két tehenet vagy tehenet és lovat fogtak az eke elé, melyet elül az asszony húzott. A közlekedést megbénították. Aki csak egy napra is Pestre vagy Budára akart menni, annak Meldezettelt kellett váltania a Polizei hivatalban és megér-
