Tragor Ignác: Vác története. Képekkel díszített kiadás (Vác, 1927)
XI. A XVIII. század vége (1786 - 1800)
XI. A XVIII. SZÁZAD VÉGÉ 111 I. Ferenc trónra lépése után nemsokára koronázó országgyűlést hívott össze Budára. Azt az alkalmat, hogy a király Budán időzött, az élelmes váciak siettek kihasználni. A közben bíróvá lett Dombay Sándor két társával azonnal megjelent előtte a város képviseletében és kérte az egyetem Vácra helyezését. A király azt válaszolta, hogy nincs kellően tájékozva a dologban, csak hallotta, hogy az ország Fehérvárra vagy Vácra akarja áthelyezni az egyetemet és a Vácra helyezés tetszésével találkozik. Mikor az országgyűlés összeült, a rendek azonnal szerették volna az országos választmány tanulmányi reformjait tárgyalni. Minthogy akkor az országos kormányszékek Pestre helyezését tervezték, ez megerősítette az egyetem áthelyezésének gondolatát. Az országos választmány tagjai közül többen Vác városát vélték legalkalmasabbnak az egyetem elhelyezésére. Minthogy ebben a kérdésben elágaztak a vélemények, érdemleges szavazásra került a sor és ekkor a többségi akarat Vác mellett nyilvánult meg. Az országos választmány 9 szóval 7 ellen Vác mellett döntött. Az udvari kancellária is pártolta az áthelyezést, de nem Vác, hanem Esztergom mellett foglalt állást. A király is az áthelyezés mellett döntött, de felségjogánál fogva az intézkedést magának tartotta fenn és javaslatokat kért az áthelyezés költségeiről, a szükséges építkezésekről. Vác ekkor ismét folyamodott [a királyhoz az egyetemért a már említett érveknél fogva és fölajánlotta az átszállítás költségeit is, de az udvari kancellária továbbra is Esztergom mellett maradt. Sándor Lipót nádor, akivel a távollevő király helyett a váciak küldöttsége beszélt, azt válaszolta, hogy indokolt a kérelmük, mert Vácon elég üres királyi épület van. A felségfolyamodványt: a hazában leendő szétterjesztés végett ezer példányban az épületek rajzaival együtt kinyomatták, az egyetemi tanárokat a pünkösdi ünnepekre kirándulásra hívták és megvendégelték, szóval minden követ megmozgattak az egyetem Vácra helyezése érdekében. 1794-ben a megyék közt is mozgalom indult meg, hogy az áthelyezés szunnyadó ügyét megsürgessék. Átírtak egymáshoz e tárgyban és föliratokkal fordultak a királyhoz és a helytartóhoz. Baranya, Heves, Pozsony és Sáros megyék nem neveznek meg helyet, hogy hová helyezzék az egyetemet, ennek az elhatározását a királyra bízzák. Liptó Vác mellett foglal állást, mert könnyen elérhető és protestáns vallásgyakorlata is van. Nógrád csak azt kívánja, hogy Pesten semmi esetre se maradjon az egyetem, Szepes megye pedig Esztergomba vagy Vácra óhajtaná áthelyeztetni. A többség az egyetem áthelyezése mellett döntött. József nádor 1801 november 21-én véleményes jelentés kíséretében küldte föl a királynak a magyar kir. kancellária fölterjesztését a tanulmányi országos bizottság munkálatáról, melyben megemlíti, hogy az egyetem elhelyezi görögkeletiek temploma. (Lőwinger Vilmos tusrajza.) zését illetőleg Nagyszombat és Eger mellett Esztergom és Vác városa került szóba. Arra az esetre pedig, ha az egyetemet visszahelyeznék Nagyszombatba, a kancelláriának az a véleménye, hogy akkor a pozsonyi akadémiát Nagyszombathoz való közelsége miatt Vácra kellene áthelyezni. Noha 1802 április havában már híre járt, hogy az egyetem Pesten marad, a két város mégis küldöttséget menesztett Bécsbe az egye
