Tragor Ignác: Vác múltja és jelene. Vác monografiája több képpel és melléklettel (Vác, 1928)
XVI. Vác közgazdasága
XVI. VAC KÖZGAZDASÁGA 179 I9J4 Budínszkync-Bódenlósx Vasöntöde és Radiátorgyár A gyárat id. Bódenlósz József 1914-ben alapította, mint mecenzéfi gyárának leányvállalatát, hol egy vasöntöde és gépgyárat, azonkívül 40 kapahámort tartott üzemben. 1914-ben a balkáni export kihasználására egy új vasöntöde alapítását határozta el. Három várost szemelt ki a gyár helyének. Budapest, Temesvár és Vác volt ez a három város, azonban Budapest az akkori rossz munkásviszonyok miatt nem jöhetett számításba. Temesvár agilis polgármestere, Telbisz, 15 hold föld felajánlásával, kövezetvám-mentességgel és egyéb kedvezménynyel édesgette, de a fővárostól és a Dunától való nagy távolság miatt nem mutatkozott megfelelőnek. így maradt Vác az alapításra, mint a legkedvezőbb hely, mert fekvése és munkásviszonyai a legjobbak voltak, noha a város nem ígért és nem is adott semmiféle kedvezményt. Id. Bódenlósz József 1914-ben megvásárolta a káptalantól a vasút mellett fekvő, 7 magyar holdat kitevő területet és azennal megkezdte az építkezést. A gyár épülete a háború kitörése előtt teljesen elkészült, azonban belső berendezése félbemaradt. 1914-től 1922-ig a háború, az azt követő forradalmak és rossz pénzviszonyok miatt a munka szünetelt. 1922 október havában nyílt meg a vasöntöde, mely 1924-ig kereskedelmi öntvények gyártásával foglalkozott. 1924-ben a radiátorok, központi fűtőtestek, 1927-ben a központi fűtőkazánok gyártását vezette be. Mindezek nagy kelendőségnek örvendenek. A fokozatos fejlődést mutatja, hogy 1924-ben 24 munkással megindult gyár ma 180—200 férfimunkást foglalkoztat állandóan. A gyár öntödéje 80 m. hosszú és 29 m. széles. Évi termelése közel 200 vagon. Munkabérre évente 200—240,000 pengőt fizet ki. Ez az összeg egészében Vác városában marad, minthogy munkásai mind itteni lakosok. Gyártása felöleli a fentieken kívül az összes szürkeöntvényeket és béröntéseket is. A gyár saját iparvágánnyal rendelkezik. A gyár tulajdonosa Budinszky Jenőné Bódenlósz Mária. 1885 Preszburger Károly és Társa Bútorgyár Preszburger Károly alapította 1885-ben. 1910-ig egyedül vezette, nagyobbította és gyarapította. 1910-ben Fenyő Ernőt, külföldön járt vejét, bevette a cégbe, aki fiatal erővel és külföldön szerzett tapasztalataival a gyárat kibővítette. 1918-ban Preszburger Károly teljesen visszavonult és átadta gyárát a vejének. Azóta a gyár kizárólag Fenyő Ernő vezetése alatt áll. 1924-ben a gyár átköltözött a mai kor igényeinek megfelelően újonan épített gyárába, mely 60 munkást foglalkoztat. Váci Fa- és Cser termelő Kereskedelmi R. T. 1923 emez alakjában 1923 október 1-én alakult meg 240.000,000 korona alaptőkével, amely alaptőkét később az aranyparitás helyreállítása idejében 120,000 pengőre emelte fel, nyilt tartaléktőkéje 30,000 pengőt tesz ki. A vállalat a régi, most már 40 éves múlttal bíró, jóhírnevű Grünhut József-cégből alakult, miután rövid átmeneti időn keresztül a Váci Városfejlesztő r. t. Tűzifatelepe címet viselte. A vállalat vezérigazgatója Grünhut József, ügyvezető igazgatója Szarnék Gyula, az igazgatóság elnöke Baintner Ernő nyug. m. kir. honv. tábornok, igazgatósági tagjai dr. Révész Sándor, Szarnék József, Szarnék Manó és dr. Tragor Ignác. A részvénytársaság, miként neve is mutatja, fa- és csertermeléssel és emez árúcikkek kereskedésével foglalkozik. Tűzifatelepe van Vácon és Gyöngyösön, nagykiterjedésű erdőkitermelései pedig Vác, Diósjenő, Szob, Gyöngyös, Miskolc és Putnok vidékén. Évi pénztárbevétele meghaladja az egy és félmillió pengőt.
