Tragor Ignác: Vác múltja és jelene. Vác monografiája több képpel és melléklettel (Vác, 1928)
X. Migazzi kora (1756 - 1800)
X. MIGAZZI KORA 95 szerint csókolták sorra előbb a császár, azután a királyasszony és a római király három ujját, aztán a kir. herceg és hercegkisasszonyok kezét, miközben ezek megkérdezték a hódolók nevét és foglalkozását. Az ebéd befejezésével ablakaikból szemlélték a főtéren táncra perdült párokat, azután az épülő székesegyházat tekintették meg, majd kivonultak az uradalom Althannszőlőjébe és onnan nézték az Albert herceg által elővezetett Bretlach kürasszír-ezred hadijátékait, végül a tűzoltó-gyakorlatokban gyönyörködtek. A királyasszony és családja a nép négy forint jutalmat kapott ezüst húszasokban, azonkívül válogathatott az ajándéktárgyakban. Migazzinak volt Vácon egy külön testőrsége, mely a Laudon gránátosezred kilenc kiválogatott emberéből állott. Ezek versenyfutást rendeztek. A győztesek pénzjutalomban részesültek. A felséges vendégek a főurak kíséretében ezután a halászat színhelyére mentek. A halászok háromszor vetették ki hálójukat s egy vizát, meg több kis halat fogtak. Este már csak József és Lipót főherceg sétált kíséretével a kivilágított utcákon, melyeket ellepett a kiváncsi nép. Másnap (augusztus 30-án) este csónakverseny volt a Dunán. A vendégek az Esterházy-utca egykori hídjára emelt díszes sátorból szemlélték a lámpákkal kivilágított harminc molnárcsónakot, közé vegyülve este 10 óráig a Kőkaputól a Fehérek templomáig deszkákkal lerakott útszakaszon sétálgatott. Augusztus 29-én ebéd után különös versenyt rendeztek a magas vendégek tiszteletére. A felségeknek szállást nyújtó siketnémák intézete előtt ajándéktárgyakkal dúsan megrakott faoszlopokat állítottak föl egymástól két öl távolságban, a két oszlop közt erős kötelet feszítettek ki olyan magasságban, hogy a lovas ember nem egy könnyen érhette el. A kötélre fejükkel lefelé lógó élőludakat kötöttek. Aki vágtatás közben leszakította a lúd nyakát, melyek hihetetlen gyorsasággal eveztek le Bükiből. Az elsőnek beérkezettet 6 felségeik külön is megjutalmazták. Tűzijáték fejezte be az ünnepséget, mely után a gimnáziumba mentek, ahol a tanulók Plautus egyik színdarabját adták elő. Augusztus 31-én a felségek Budára tettek kirándulást, hogy megtekintsék az épülő királyi palotát, melynek alapkövét a királyasszony nevében Althann Károly püspök még 1749-ben tette le. A két kir. herceg hajón ment, de a császár és a királyasszony a hercegnőkkel kocsival utazott oda, hogy elkerülje Pestet, melynek elöljárósága nem küldött képviselőt hódolása nyilvánítására, amikor bevonult Vácra. Ezért mellőzte a pesti országutat és az Esztergomból idehozott repülőhídon kelt át a Dunán. Az este A sUcetnéma-intézet.
