Tragor Ignác: Vác múltja és jelene. Vác monografiája több képpel és melléklettel (Vác, 1928)

IX. Az újjűépítés kezdete (Berkes András és az Althannok kora, 1686 - 1756)

ix. AZ ÚJJÁÉPÍTÉS KEZDETE -89

a vármegye első és legnagyobb iparos városa volt. Pest megye területén a legtöbb — 17 — céh működött Vácon, még Kecskeméten is csak 10 volt. A helytartótanács parancsára eszközölt összeírás szerint alakulásuk sorrendjében ezek a szabadalmas céhek, illetve céh szabadalmak voltak Vácon ebben az időben: magyar vargák (1695), kádár céh (1696), fazekasok (1698), ma-Barokk miivtí portálé a piaristák épületén.

(Fábry Dezső írőnrajza.)

gyár szabók (1699), szűcsök (1699), ruhafestők (1711), szíjgyártók, nyergesek és sarkantyúsok vagy csiszár céh (1714), csizmadia-céh (1714), gombkötők (1718), német szabók (1722), kerékgyártó és kovács-céh (1725), német vargák (1728), takácsok (1730), borbélyok (1730), kőművesek és kőfaragók (1731), szűrszabók (1755). Ez a felsorolás is bizonyítja a városi ipar fellendülését, lakóinak élni akarását és szorgalmát. A becsületes munka meghozta gyümölcsét. Vác népe biztos léptekkel haladt a vagyonosodás, az anyagi jólét és a vallásos művelődés útján. Meg kell hajtanunk az elismerés zászlaját a város vezetősége előtt is. Elődeinek szűk látóköréből felemelkedve megérzi a kor intő szavát és hivatásának tudatára eszmél. Pótolni akarja a múltak mulasztását, a város régi szabadalmait visszaszerezni törekszik, olyan határozatokat hoz és olyan intézkedéseket tesz, melyek a lakosság zavartalan munkálkodásának föltételeit biztosítják és a város virágzását előmozdítják. A 40-es évek tanácsülési jegyzőkönyvei hemzsegnek a mindenre kiterjedő üdvös határozatoktól. Csak néhányat említünk a sok közül: megállapítja a kihágási ügyekben a hatáskörét, megszabja a tisztviselők fizetését és ügykörét az árvák részére közgyámot, a borok kezelésére kamarást rendel, ügyviteli, tűzrendészeti és egyéb közigazgatási szabályokat alkot. Említést kell tennünk végül egy megfeneklett tervről, mely létesülése esetén hatékony emeltyűje lett volna városunk fejlődésének. Az 1722/23 évi 122. te. megbízta a helytartótanácsot, hogy tegyen javaslatot csatornatervek készítésére. III. Károly király, egy külföldi mérnök tervét vitte az országgyűlés elé. Ez a mérnök Váctól Szolnokhoz tervezte a Duna és Tisza összekötését.

12