Tragor Ignác: Vác múltja és jelene. Vác monografiája több képpel és melléklettel (Vác, 1928)
IX. Az újjűépítés kezdete (Berkes András és az Althannok kora, 1686 - 1756)
84 VÁC MÚLTJA ÉS JELENE részét. A két város közigazgatásilag is elkülönült, mindeniknek — Püspök-Vác város és Káptalan-Vác város elnevezéssel 1859-ig tulajdon bírája, jegyzője és tanácsa volt. Althann püspök 1745-ben kettéosztotta a plébániát is: Vác-alsóvárosi és felsővárosi elnevezéssel s ugyanekkor az Alsóvárosban magyar, a Felsővárosban pedig német iskolát állított fel, mert az Alsóvárost magyarok, a Felsőt németek lakták. (Az 1740 évi városi jegyzőkönyvekben Magyarváros és Németváros, továbbá Tabán elnevezésekkel találkozunk. Gróf Alttyann Mihály Károly. (A püspöki palotában őrzött egykorú festményről.) leng át. (Ezt az új építészeti irányt a ferencrendiek 1719-ben épült temploma indította meg és Migazzi építkezései tetőzték be). A püspök és polgárság építkezései sok munkás kéznek biztosítottak kenyeret és sok vidéki iparost vonzottak a városba. Ezeknek állandó letelepülését a püspök kedvezmények nyújtásával segítette elő. De nemcsak a lakosság száma szaporodott ezzel, hanem a város fizetőképessége Szerette székvárosát és sokat áldozott felvirágoztatásáért. Mindjárt, amikor elfoglalta püspöki székét, behányatta a város árkait és sáncait s díszes házakat emeltetett belső területén. Az 1731 évi tűzvész alkalmából erősen megsérült püspöki lakot újból építtette, második emeletet huzatott rá és a mögötte elterülő telket fákkal és virágokkal ültette be. Kisvác fölött pisztrángtenyésztés céljaira halastavat csináltatott. Megkezdte a lőházi híd építését, folytatta a Hétkápolnáét, ekkor épült a Rókus kápolna, folyt még a piaristák templomának és rendházának építkezése és az ő áldozatkészségéből épült a díszes Szentháromságszobor, melyet az ekkor európaszerte dívó barokk-művészet szelleme Л Szentháromság szobor. is folyton emelkedett úgy, hogy 1754-ben a püs. pöki jószágigazgató már 8882 forint haszonbért követelt a regáliákért. A városi tanács a bér leszállítása végett hat tagú küldöttséget menesztett a püspökhöz és a neki átadott kérésében ezt írta : Ez a város Kegyelmes Urunk védőszárnyai alatt lett olyan kiváló, hogy a két szabad királyi város, t. i. Buda és Pest után nyert közvetlenül helyet. Ezt annak tulajdonítják a kérelmezők, hogy a püspök 5000 forint haszonbérért engedte át a városnak az uradalmi javakat, melyekért a jövő hat esztendőre 6000 forintot ajánlanak meg, de úgy, hogy ezzel a püspök jóságát meg ne bántsák, mert ő: atya
