Tragor Ignác: Vác múltja és jelene. Vác monografiája több képpel és melléklettel (Vác, 1928)
VIII. A török uralom és végső évei
62 VÁC MÚLTJA ÉS JELENE Érsekújvártól Belgrádig mindenütt népes magyar községeket talált és azt írja, hogy bennök minden kapható volt. A szintén Bécsből Konstantinápolyba utazott gróf Leslie császári követ 1666-ban Váctól Pestig jól’ művelt földeken és kerteken ment át mindenütt jómódú és népes falvakat talált. 1605-ben járt itt Bokács (Bocatius) János, Kassa város főbírája és bámulva Vác vára a török hódoltság korában.") (Urbinus Teofil 1664.) Л. látta Vác környékén a gyönyörű őszi vetéstől hullámzó vidéket, mert addig azt hitte, hogy a török uralom alatt a leginségesebb helyzetben tengődnek a jobbágyok. Későbbi utazók is magasztalják Vác vidékének nagyon kifejlett bortermését és viruló szoléit. Ezekből az egybehangzó előadásokból bátran következtethetünk arra, hogy Vácot és környékét a török uralom idején jómódú nép lakta, mert a város nem volt állandóan harcok színhelye s nyugodt időben a lakosság a jólét napjait élhette. A keresztény lakosság főként földműveléssel és pedig túlnyomó részben szőlőműveléssel foglalkozott. A termést vagy kereskedőnek adta el, vagy kimérte. A fogyasztók közt akadtak törökök is, akik a próféta tilalmát azzal játszották ki, hogy elnevezték a bort magyar sörbetnek. A szőlőművelők kizárólag magyarok voltak. A törökök rizst termeltek és belterjes kertgazdaságot űztek. A lakosság ipari foglalkozásáról nincs semmi följegyzésünk. Annál virágzóbb volt a kereskedés. Főként az állatkereskedelem volt jelentős. Feljeg)'zésünk van, hogy 1562—1564 évek némelyik hónapjában 1600, sőt 2200 darab marhát hajtottak föl Ausztriába. A török a vámok és adózások miatt arra törekedett, hogy a kereskedelmet előmozdítsa s e végből a vásárok tartását szorgalmazta. Nagyon elősegítette ezeket a Duna, melynek legnagyobb része — Szönytől egész a Feketetengerig — az ő kezén volt. A kincstári defterek följegyzéseiből tudjuk, hogy mily magas jövedelmet hozott a váci rév és vám. így 1546-ban 1780 akcsét. Az összes bérletek 21,498 akcsét jövedelmeztek ; 1554/6-ban 1.550.000 akcsét, 1560/2-ben pedig 22 hónap alatt összesen 2.283,562 akcsét. Takáts Sándor 730.000 akcsére teszi a váci átkelő jövedelmét. Ugyancsak Takáts ír egy érdekes cikket a dunai hajózásról, melyben kidomborítva látjuk a váci rév jelentőségét a XVI. és XVII. században. Itt közöljük kivonatosan: I. Ferdinand némely tanácsosa még azt is meg akarta tiltani, hogy a *) A török Vác egykori képei tetszetős színben tüntetik föl a lankás hegyek alján elterülő és minden oldalról vízzel körülvett kettős várost A szabályos bástyafalak, a minaretek karcsú ^tornyai és a kimagasló épületek kellemes benyomást keltenek. De látunk olyan képeket is, melyeken rombadűltek a templomok és düledeznek a házak Ezeken nem venni észre, hogyitt hajdan szebb élet volt. Ennek az a magyarázata, hogy a másfél százados török uralom ideje alatt többször változott az idők járása a város fölött és rajzolói különböző időben hol virágzó várost találtak itt, hol romhalmazokat láttak Elbeszélésünk folyamán előadtuk, hogy Vác sokszor volt keresztény és törők csapatok fosztogatásának tárgya s így házait gyakorta lehetett lerombolva, omladozó állapotban találni. Ebben némi ravaszság is lehetett, a lakosság nem igyekezett felépíteni, nehogy a jólét jelével magára vonja a hatalmasok figyelmét.
