Tragor Ignác: Vác múltja és jelene. Vác monografiája több képpel és melléklettel (Vác, 1928)
I. Vác geológiai alakulása
ELSŐ FEJEZET. Vác geológiai alakulása. A szakemberek tanítása szerint földünk történetében négy kort szokás megkülönböztetni. Az Elsőkor Cambrium szakában jelennek meg az első élőlények, a Carbonban az első kétéltűek és hüllők. A Másodkor szakai a Triász, Jura és Kréta ; ezek szakában jelennek meg az óriás hüllők és az első emlősök. A Harmadkor az emlősök virágkora. Talán ekkor jelenik meg az első ember, melynek első biztos nyomait a Negyedkor Jégkorszakában (Diluvium) találjuk. A geológiai jelenkor (Alluvium) felosztása : Kőkor, Rézkor, Bronzkor, Vaskor, Kelták : La Тёпе és Hallstatt, Rómaiak (Görögök), Népvándorlás, Középkor és Jelenkor. Vác környékének legmagasabb pontja a 652 méter magas Naszál (Nagy Szál) a Másodkor Triász szakában keletkezett. (Legrégibb kőzete a dolomit, mely idők folyamán kristályosodott át a sekély, korall zátonyos tengervízben lerakodott mészből.) E korszak végén a tenger megváltozott: nem képződött többé dolomit, hanem finom mész-iszap rakódott le helyette; mikor aztán a tenger is visszavonult, az egykori tengerfenék szárazfölddé lett, a víz alól kibukkant mésziszapsíkság kiszáradt, megkeményedett és átkristályosodott. (Ezt a mészkövet dachsteini mészkőnek hívják.) A Triaszt követő Jura- és Kréta-korszakokban, valamint a Harmadkor elején ez a terület szárazföld volt, de aztán megint elborította a tenger. (Ebből az időből maradt fenn a csigás-réteg, melyet a kosdi bánya szénrétege fölött találnak.) Évezredek után újból kiemelkedik területünk a hullámok közül és megint szárazföld lesz és az is marad. Ekkor a Harmadkor végén alakul ki a Duna mostani medre. A nagymaros—visegrádi andezit hegységet a csapadékvíz — hátráló erózió következtében — lassankint áttörte. Vác határának kiváló jelentősége, hogy talaját legnagyobb részt finom lösz borítja, amely tudvalevőleg kitűnő termőtalaj. Ennek tulajdonítható, — földrajzi fekvése mellett — hogy Vác és környéke állandóan lakott hely volt. A visegrádi várhegy tömege nem eredeti felnyomult andezit tömzs (törzs), hanem az andezitnek másodfokú kidolgozása. A visegrádi hegyek a tenger partján születtek és ott alakult meg masszájuk. A tűz el sem végezte még munkáját, mikor már a víz hányta-vetette és végre összegyúrta. Ez korántsem csupán a flaszterkövekért volt fontos. Alkalmasint befolyt arra is, hogy a Duna ne másfelé, hanem erre vegye állandó útját és az esztergom-váci vonalon törje át a kikerülhetetlen középhegységet Ha a Duna Vácon felül oly geológiai viszonyokat talál, mint Orsován felül a Vaskapunál, annak fontos közgazdasági és politikai következményei lettek volna. A vízi közlekedés nehézségei kérdésessé tették volna Budapest jövőjét. Esztergomnál nem is lett volna kénytelen áttörni a falat. Könnyebb lett volna neki vagy a Vértes és Gerecse közti, vagy a Vértes és Bakony közti nyílást áttörni. De méltóságos folyamunk elég kegyes volt nemcsak kerülővel kanyarodni hozzánk, hanem kényelmes hajókázást is engedni; mert távol attól, hogy oly gyermekes hegyi patakhoz illő zuhanással rontana a kiemelkedő sziklafalaknak, mint a híres Sprudelnél, vagy az orsovai szorosokban, sehol több nyugalommal s illendőbb lépéstartással nem halad kitűzött célja felé, mint Esztergomtól Vácig. Andezit halmazaink ott sima vert utat engednek neki. Még azt a feltűnő önfejűséget is, hogy Vácnál egyszerre délnek ka
