Tragor Ignác: Vác múltja és jelene. Vác monografiája több képpel és melléklettel (Vác, 1928)
VI. Báthori Miklóstól a mohácsi vészig
VI. BÁTHORI MIKLÓSTÓL A MOHÁCSI VÉSZIG 39 lyén talált művészi ballusztereket fölhasználták, beépítették és a régi finom alkotások mintájára homokkőből új részeket faragtak hozzájuk. Ezek az újabbak nem oly finom alkotások, mert a régi minták másolóinak szellemét nem ihlette már a renaissance szelleme. Báthori nagyszerű alkotásainak még néhány művészi morzsáját szemlélhetjük az 1912 évi ásatás eredményeiként a váci múzeumban. Ezek : egy pálcaműves díszítésű párkánytöredék, egy félhenger alakú oszloptöredék, több ökörszemdíszítésű párkány- és ornamentum faragvány, ballusztrád, oszlopláb, feliratos tábla, keret és címertöredék. Báthori püspök a nagy király példáját követve a tanítás ügyét is fölkarolta. A művelődésnek azt a nagy és nemes munkáját, mely az Árpádházi királyok uralma alatt vette kezdetét s amely az Anjou királyok és Zsigmond idején tovább folyt, betetőzte azzal, hogy a Szent László király alapította káptalani iskolát gymnasium academicummá, vagyis főiskolává alakította ; még külföldről is hívott tanárokat, akiket fejedelmi bőkezűséggel díjazott. Ezek a tudós férfiak a kor szellemében az összes tudományokat tanították a váci intézetben, melyet a művészetkedvelő püspök díszes épületben helyezett el. Ugyancsak a királyt utánozva, másolókat tartott udvarában, hogy könyveit gyarapítsák. Tudományszeretetének bizonyítéka az is, hogy Galeottót Mátyás király életének megírására biztatta. Arról, hogy ő maga elismert tudós, jeles szónok, dicsőített költő volt, már megemlékeztünk, nagyszerű építkezéseiről, művészi ízléséről és magyar vendéglátásáról szóltunk már, de főúri gavallériájáról még nem tettünk említést. Minthogy ez is jellemzi őt és korát, följegyezzük, hogy Zsigmond lengyel hercegnek, aki többször kirándult hozzá Vácra, finom bort küldött, más alkalommal pedig fehér paripával és értékes pohárral lepte meg őt. Míg Báthori udvarában a renaissance ragyogó fénye kápráztatta a hatalmasokat, a tömeg a középkori keresztény eszmék világában élt. Még virágzott ekkor a kodex-irodalom, ekkor cifrázta cellája magányában imádságainak és prédikációinak kezdő betűit Váci Pál domonkosrendi szerzetes. A fényes napok még Mátyás király halála után sem homályosultak el Vác pompakedvelő püspökének díszes rezidenciájában és jólétnek örvendő székvárosában. Érdekes szerepe volt Báthori püspökünknek az új királyválasztáson. Mihelyt híre futott a szomorú eseménynek, hogy Mátyás király 1490 április 6-án meghalt, nyomban jelentkezett a trónkövetelők serege. A főrendek egy része, amelyik a Jagelló-házból kívánt királyt, Ulászló cseh királlyal szemben az öccsének, János Albert hercegnek, adott elsőbbséget, mert ez 1489-ben diadalt aratott a tatárok fölött. Ezek élén Báthori István országbíró és erdélyi vajda állott, a főpapok sorából Báthori Miklós csatlakozott hozzájuk. A királyválasztó országgyűlés megnyitása május 17-re volt kitűzve. A köznemesek — mintegy tízezren — a Rákos mezején sátrak alatt táboroztak. Élelmiszereik fogytával türelmetlenkedni kezdtek és sürgették a választást. A pártvezérek nem bírták őket lecsillapítani, mert elfogyott a pénzük. Albert pártja igyekezett ennek a helyzetnek előnyeit értékesíteni. Báthori Miklós váci püspök fölhívására több megye nemessége a lengyel herceget, mint magyar királyt éltetni kezdte. Azt remélték, hogy a bizonytalanságban levő tömeget magukkal fogják ragadni. De a helyett, hogy visszhangra találtak volna, meglepetést és fölháborodást idéztek elő. Maga Báthori István — a párt vezére — vagy azért, hogy a tervről nem volt előzetes tudomása, vagy mert a felelősséget magától el akarta hárítani, túlbuzgó párthívei közt termett és heves szavakkal rendre utasította őket. A merész vállalat megbukott, intézői a következő éjszaka szétoszlottak, a két Báthori pedig elhagyta a vesztett ügyet és Ulászló pártjához csatlakozott. Báthori püspök e kudarc után minden erejével azon volt, hogy Ulászló jusson a magyar trónra, s evégből 100 katonát állított ki számára. Az országot még ez év (1490) utolsó negyedében is két ellenséges sereg sanyargatta. Mátyás híres fekete serege pedig szeptember közepe óta tétlen volt. Ulászló szinleg fenntartotta Beatrixnek tett házassági Ígéretét és októberben Pozsonyba ment, ahol a folytonos elpártolásra biztatott fekete sereg fölesküdött személyes hűségére. Azután a másik trónkövetelő, öccse, Albert
