Tragor Ignác: Vác múltja és jelene. Vác monografiája több képpel és melléklettel (Vác, 1928)
IV. Vác az Árpádházi királyok alatt
ív. vAc az Arpádházi királyok alatt 27 Ez a közös terület fűzte össze, legalább egy pontra nézve, a vármegyében lakó nemeseket, várjobbágyokat és egyéb szabad népeket s így lett az lassan a maga egészében földrajzi fogalommá, kerületté, melyet már több tartott össze, mint az ispán személye. E kerületekben, vagy a régi és új nevét megtartva, megyékben a nemesség volt a legtekintélyesebb, az uralkodó elem. Bíráit diákul a nemesek bíráinak, magyarul a királyi szolgák bíráinak, vagyis szolgabíráknak kezdték nevezni. De az ő bíráskodásuk eleinte csekély volt, majdnem kivétel nélkül csak büntető ügyekre terjedt. Mellette fennállott a vármegyeispán vagy főispán udvari ispánjának vagy az alispánnak bíráskodása; az alsóbb földesúri, kiváltságolt, meg a felsőbb nádori, királyi bíróság ; de azért megvolt és mindinkább megizmosodott az a később messze kiható tény, hogy a nemesség bizonyos tekintetben beilleszkedett a vármegye keretébe, a szerint osztotta fel magát s a királyság, mint épen 1255-ben Vácon, már csak megyékről szólt, megyékről intézkedhetett és alatta érthette a megyei ispán területén lakó nemességet. A nemesség a vármegyéket lassanként autonom területekké alakította át és kiforgatta régi természetükből, de a nevüket fenntartotta. Ott azonban, ahol éppen nem, vagy csak jelentéktelen nemesség, nemesi birtok volt, nem fejlődött autonom megye, de a régi megye, régi terület is csak addig maradt meg, míg a királyok azt a maguk birtokában tartották. Mikor IV. Béla az aranybulla 16. pontjának tilalma ellenére egész vármegyéket adományozott el, az ilyféle magánbirtok beleolvadt a szomszéd autonom vármegyébe és még a neve is elenyészett. Ez az alakulás volt a mai megyék keletkezésének csírája és lényegesen hozzájárult az ország belső megszilárdulásához, erejének öregbítéséhez. IV. Béla királyunknak még egy nevezetes uralkodói ténykedése érdekel minket különöskép. Amikor a tatárcsorda üldözte és Frigyes osztrák herceg fosztogatta, szorult helyzetében a német császárhoz, II. Frigyeshez fordult segítségért. A diplomáciái ügyekben kiváló István püspököt küldte hozzá azzal a kérelemmel, hogy segítse meg őt a tatárok ellen, amiért hajlandó az országot a császár hűbéri kötelékébe bocsátani. István püspökünknek ebből a diplomáciái küldetéséből később kellemetlen bonyodalom származott, mert Habsburgi Rudolf III. Endre törvényes királlyal szemben Kun László halála után Magyarországot, mint megüresedett birodalmi hűbért Albert osztrák hercegnek adományozta. Д Bancsti nb. István püspök pecsétje. István püspök a király megbízásából IX. Gergely pápánál is járt segítségért és diplomáciái küldetését elvégezve 1242 szeptember havában tért vissza Rómából. 1243-ban esztergomi érsek lett, de aztán összekülönbözött IV. Bélával, leköszönt az érsekségről és elhagyta az országot. IV. Ince pápa 1252-ben palestrinai (praenestei) püspöknek és a szentszék római követének nevezte ki. Később visszajött. О volt az első magyar főpap, aki a bíborosi méltóságot kapta. A franciaországi Chartresben a Szent Szűz tiszteletére üvegablakot készíttetett, amelyre a saját és két rokona alakját is ráfestette s így a képe reánk maradt. István utóda, Tamás püspök, szintén nevezetes embere volt korának. Három egymást követő királynak volt bizalmasa és sikeresen bonyolított le több fontos diplomáciái megbízást. Érdemei elismeréséül Kun László Vecse, Erzsébet királyné pedig Vejthe birtokot adományozta neki és testvéreinek. Nemcsak a királynak, hanem a királynénak is kancellárja volt, ami nagyon ritka eset történelmünkben. T I
