Tragor Ignác: Vác múltja és jelene. Vác monografiája több képpel és melléklettel (Vác, 1928)
IV. Vác az Árpádházi királyok alatt
24 VÁC MÚLTJA ÉS JELENE mértékben élvezte az apostoli szentszék bizalmát. így III. Honorius pápa 1222 június 28-án megbízta őt és két püspöktársát, hogy Béla trónörökös (IV. Béla király) házassági ügyét megvizsgálja és új házasságkötésre engedelmet adjon, ugyanaz évben vizsgálatot tartott az erdélyi püspök ügyében, 1224-ben arra intette őt a pápa, hogy az ifjabb királyt (IV. Bélát) tanácsaival IV. Béla Koronázása. (A Bécsi Képes Krónikából.) segítse, 1225-ben Fábián nevű nemes ember ügyében járt el (1237-ben kiközösítette), ugyancsak 1225-ben rávette a királyt a pannonhalmi monostor kártalanítására és az új pannonhalmi templomot fölszentelte. Még az évben megintette az esztergomi káptalant. 1227-ben vizsgálatot tartott egy tized-perben. Az új pápától, IX. Gergelytől is sok megbízást kapott: templomokat szentelt, vizsgálatokat tartott, kiközösített papokat feloldozott, kártalanítást szorgalmazott a királynál stb. Az ő idejéből is van egy érdekes esete a váradi regestrumnak. Tiba váci kanonok Pál nevű szolgája 1234-ben azzal vádolta Miszla és Utáló asszonyokat, hogy ezek Szerető nevű szolgálóleányát titokban megszöktették. Ezek tagadtak. Ám Pál előállította Párizst, akitől a dolgot hallotta, Bereck püspök Miszlát és Párizst Váraddá küldte tüzesvas-próbára. Azonban Miszla — mint a jegyzőkönyv mondja — magáért és Utáló asszonyért megégette magát. Bereck utóda a Rátót nemzetségből származó Mátyás püspök volt, aki IV. Béla királylyal együtt nevelkedett és akinek bölcs tanácsait gyakran kérte ki az ország felvirágoztatását szívén viselő uralkodó. Csak rövid három évig (1237—1240) volt váci püspök, mert esztergomi érsek lett. Sajó harcmezején halt hősi halált. Mátyást 1240-ben a Bancsa nemzetségbeli István követte a püspöki székben. О is dicsekedhetett a király kegyével, bizalmával és barátságával. A királyné a tatár betörés idején is épen nála időzött Vácon. Ez a szelíd asszony, aki Laszkarisz Tódor nikaeai császár leánya volt és akinek három leánya viseli a szentek égi koronáját, István püspök és kancellár gondozása alatt menekült el gyermekeivel Vácról. A királytól vett utasítás szerint az osztrák határra mentek Frigyes herceg udvarába, hogy ott várják be a dolgok további fejlődését. De ott nem volt maradásuk, mert a gaz szomszéd kifosztotta. Dalmáciának vették utjokat. Itt meghalt a két idősebb királyleány : Margit és Katalin. A vallásos lelkű anya mégis fölajánlotta a szíve alatt hordott gyermekét az Isten kizárólagos szolgálatára, ha az országról a végromlást elfordítja. Szent Margit 1242 nyarán született Kliszszában. A király, családját biztonságba helyezve, minden lehetőt megtett a fenyegető veszedelem elhárítására. A nádor vert hadát üldöző tatárok előcsapatja 1241 március 15-én, pénteken, már félnapi járóföldre volt Pesttől. Március 17-én Ugolin, a harcias kalocsai érsek, a király parancsa ellenére nehéz fegyverzetű dandárjával üldözőbe vett egy tatárcsapatot. Ezek szokásuk szerint meghátráltak a könnyű lovaik által gázolható süppedékes talajon, míg az érsek vasfegyverzetű katonái súlyuk által nyomva bennrekedtek. Nagy részük odaveszett. Az érsek csak néhányadmagával maradt meg hírmondónak. A tatár előhad zöme Batukán testvére, Séjbán, vezérlete alatt ugyan e napon, fekete vasárnap, Vácra vetette magát. Vácot már előzőleg, a tatárbetörés hírére, temérdek vidéki nép lepte el. Egy része itt keresett védelmet, másik része az átkelésre várt, hogy a dunántúli biztosabb részekre menéküljön. A tatárok reggel érkeztek Vác elé. Készületlenül lepték meg a várost és első rohamra elfoglalták. A nép az egyházba és az egyház palotáiba, melyek vár
