Tragor Ignác: Vác múltja és jelene. Vác monografiája több képpel és melléklettel (Vác, 1928)
XVI. Vác közgazdasága
Xvi. VÁC KÖZGAZDASÁGA 177 1889 Első Budapesti Gőzmalmi R. T. Váci Hengermalmi Fióktelepe A fenti cég alatt szereplő vállalat mint Váci Hengermalom Részvénytársaság 1889-ben alakult. A jelenlegi telep helyén kis teljesítőképességű vámmalom és magánkézben levő fűrésztelep volt, amelyet Lőwy Sándor budapesti kereskedő kezdeményezésére Vác és környékbeli földbirtokosokból, közéleti férfiakból és kereskedőkből álló csoport vett át és megalapította a Váci Hengermalom Részvénytársaságot. A vállalatnak részvénytöbbségét 1892-ben a Pesti Hengermalom Társaság szerezte meg és az ő égisze alatt átalakították a malmot 600 q teljesítőképességre. Az állandóan üzemben levő telepnek részvénytöbbségét később Vác városának kezdeményezésére a Pesti Hengermalom Társaság váci polgároknak adta át és a város is érdekeltséget vállalt. 1912-ben a részvénytöbbséget a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank vette át és a malmot a bank érdekkörébe tartozó budapesti Lujza-gőzmalom központi vezetése alá helyezte. 1917-ben a bank a vidéki malmait az ugyancsak az ő érdekkörébe tartozó Első Budapesti Gőzmalmi r. t.-nak adta át. 1925 elejével pedig az Első Budapesti Gőzmalmi r. t. az összes vidéki malmait, így a Váci Hengermalom r. t.-ot is fúzió útján magába olvasztotta, minek folytán a 3‘/2 évtizedes múltú Váci Hengermalom r. t.ból az Első Budapesti Gőzmalmi r. t. Váci Hengermalmi Fióktelepe lett. A malom ma 6 waggonos teljesítőképességű, 350 lóerős gőzgéppel, 25 pár dupla hengerszékkel dolgozó modern iparvállalat, amely a jelenlegi mérsékelt üzem mellett kb. 60—70 tisztviselőt és munkást foglalkoztat. Üzemének kihasználásában nagyon korlátozzák a trianoni határok, de reméljük, hogy a viszonyok változtával a malom ismét teljes üzemképpességét ki fogja használhatni és nemcsak a Kárpátoktól az Adriáig, hanem nagy Magyarország határain túl, messze külföldön is újból fogja hirdetni a magyar malomipar elsőségét. 1894 Horganyhengermű R. T. A társaság tulajdonát tevő hengermű 1894-ben épült, mint egy külföldi vállalat fióktelepe, melyből az 1923-ik év folyamán a jelenlegi magyar részvénytársaság Horganyhengermür. t. címen 480,000 pengős alaptőkével alakult. A részvénytársaság tulajdonát tevő 9 k. hold beltelken a gyári épületen kívül még 3 egyemeletes munkáslakóház áll modern lakásokkal 24 család részére, továbbá egy külön igazgatói lak és a társaság székháza. Az utóbbiban egy modern fürdő a munkások és azok családtagjai részére, valamint a tisztviselőfürdő van elhelyezve. Ezenkívül még 3 háza van a társaságnak a városban, lakásául szolgálnak. A gyári épület egy 56 m. hosszú és 17 m. széles hengerlőcsarnokon kívül egy gépházból, egy kazánházból, egy olvasztócsarnokból és egy mechanikai műhelyből áll. Azonkívül a gyár közelében vannak még raktár- és istállóépületek. A gyár Vác vasútállomásával egy 570 méteres iparvágánnyal van összekötve. Legmagasabb termelőképessége évi 3500 tonna horganylemez, amely mennyiséget a gyár a háború előtti években elő is állította, de a háború utáni időkben a gyártás a külföldre szállítás nehézségei miatt a fenti termelési mennyiség alá szállott. Az üzem mindenféle horganylemezek előállításával foglalkozik, többek között: koporsólemezeket, cinkográfiai és litográfiái célokra szolgáló lemezeket, símítólemezeket, tímárlemezeket stb. gyárt. A munkáslétszám 50 ember, a hengerhajtógép 350 lóerős. ezek tisztviselők 23
