Tragor Ignác: Vác múltja és jelene. Vác monografiája több képpel és melléklettel (Vác, 1928)

XV. Vác leírása

XV. vAc leIrAsa 173 Egész hosszú utcák vannak árusbódékból és mézeskalácsos sátrakból. Mindenütt vásári zsivaj hallatszik. Éjjel ezernyi gyertyafény lobog. A magyar, tót és német népviseletek tarkasága érdekes tárgyául szolgálhat az etnográfiái tanul­mánynak. Ha a tó mellett kanyargó úton megyünk ki, akkor a lövöházi hídhoz jutunk. A vámház mellett jobbfelé irányítva lépteinket, az erre húzódó Zöldfa-utcán át a Malom-utca püspök­uradalmi házában találjuk az ú. n Isten-malmot. Itt van a szája annak a hatalmas vízműnek, amely a törökvilágban ivóvízzel látta el a várost. Közelében van a világhírű Kodak-cég nagy gyártelepe. Távolabb magában álló hegyet pil­lantunk meg. Innét tekintve, óriási gúlának tűnik föl: a Csöröghegy, melyen 1849-ben az oroszok hadállása volt. A vác—nógrádi hegy­vidék legjobb bora terem rajta. A Rácz Pál- és Banda Marci-utcák neve mutatja, hogy cigányutcába, illetve a cigány­városba tévedtünk. Szurtós házikóiban több országoshírű cigányprímás látott napvilágot. A Törökhegyi-úton át, a vasúti pályates­ten túl, a leendő kertváros egyetlen épületét, a Csuka-villát találjuk. Ezidőszerint a Hadi­­árvaház, a tehetséges tanulók országos intézete van benne. A források mellett elhaladva, jól gondo­zott gyalogúton jutunk a Városligetbe, melynek szép sétaútjain a Derecskei-tóhoz jutunk. Tél idején mozgalmas itt az élet, mert itt van a jég­pálya. A tó partján áll a Korcsolyázó-egyesület 1887-ben épült csinos csarnoka. A fölötte emelkedő halmon feltűnik az 1726-ban épült Kálvária várszerü épülete. Pom­pás kilátás nyílik innen a városra. A Kálváriá­val egyirányban terül el Deákvár, Vác új és fejlődő városrésze. Száznál több lakóházból és villaszerű épületből áll. Létesülése Bauer Mihály rajztanár érdeme. Ezen túl kezdődnek a szőlőhegyek díszes nyaralóikkal és villáikkal. A pályaudvar közelében a hadiárvák állami bőripari szakiskolájának nagy, emeletes épülete vonja magára figyelmünket. Eredetileg cipőgyár­nak épült. Most 12 éven felüli hadiárvákat nevel­nek benne. A kitünően fegyelmezett fiúk cipész-, szíjgyártó-, bőröndös-, vagy bőrdíszműves mes­terséget és kertészetet tanulnak. A ferdekupo­lás kis kápolna a Rókus, vagy népiesen Rókuska, melyet az 1740-ben pusztított dögvész meg­szűntekor közadakozásból építettek. Szent Rókus napja — agusztus 16 — a város fogadalmi ünnnepe és a Felsőváros búcsúnapja. Körmenet­ben vonul ki ekkor ide a papság, a városi ható­ság és az ájtatos hívők serege. Derecske! tó-részlet a Városligetben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom