Tragor Ignác: Vác múltja és jelene. Vác monografiája több képpel és melléklettel (Vác, 1928)
XV. Vác leírása
XV. VÁC LEÍRÁSA 16Ф is, mely különösen a pénteki hetivásárok alkalmával mozgalmas képet mutat. A sorház-utcai kiugró sarokházban született, élt és halt meg Argenti Döme, a hírneves hasonszenvi orvos. A Múzeum-egyesület kegyelete e házat emléktáblával jelölte meg. A Piarista-utcán át a Kossuth-térre jutunk. A befásított térség közepén Szűz Mária szobra áll. Története Mária Terézia látogatásával függ össze. Azelőtt a Fő-utcának a városháza és siketnémaintézet között elterülő részén állott. Migazzi püspök ajándékából a Káptalan-város helyezte ide. A valamikor híres Csillag-vendéglő hátulsó része helyén a katolikus ifjúsági egyesületek épülete áll. Falába illesztve boldog Vác remete szobra látható, a legendás szarvas alakjával Kapás Sándor váci szobrász műve. Szemben vele a kispréposti épület. Oswald Gáspár piarista fráter emelte. Barokk kapuhomlokzata figyelmet érdemel. A Székesegyház-tér hátulsó részén kanonoki házak és a Karolina kát. leányiskola épülete állanak. A Gasparik-utcai szárnyán van az iskolát vezető Szent Vince-apácák kolostora, mely a szintén gondozásukra bízott szegényházzal a román-stílusban épült művészi hatású kápolnát veszi körül. Gróf Csáky Károly püspök emeltette 1913-ban. Belső kifestését Kőrösfői-Kriesch Aladár hírneves festőművész tervezte. A Gasparik-utca végében, a Szent Miklós-téren, magában álló emeletes épületet találunk. Ez is katolikus iskola. Negyven év előtt az ú. n. Rossztemplom állott a helyén, melyet az alsóvárosi hívek használatára ideiglenesen építettek akkor, mikor a Konstantin-téren állott templomot lebontották. Húsz évig volt használatban, amíg a mai Nagytemplom fölépült. Ekkor magtárnak használták, végre 1886-ban a mostani épületet emelték a köveiből. Az oldalán álló Szent István-szobrot Migazzi püspök lebontott hídjáról hozták ide. Az Iskola-utcán át a Géza király-térre jutunk. A 2. számú sarki ház falában elhelyezett márványtábla aranyos betűi felhívják figyelmünket arra, hogy: Itt állott Vác vára és erre nyílt a Pesti-, vagy Alsókapu. A téren több kőszobor áll, körülöttük gesztenyefák. Ezek mellett elhaladva, a Ferenciek templomához jutunk. A magas homlokzatba szentek szobrai vannak mélyítve. Kívülről is jó benyomást gyakorol a szemlélőre. Az oltárokon és falakon sok a kép és szobor, cikornyás a díszítés, dús az aranyozás és élénk a színezés. A XVIII. század építészeti stílusának, az úgynevezett jezsuita-barokknak, jellegzetes alkotásai. Fából faragott szobrai régészeti és művészeti szempontból egyaránt értékesek. A templommal összefügg a terjedelmes kolostor. Vastag falak, nehéz bolthajtások tartják az épületet. A szerzetesek 33 kis cellájába három folyosó visz. Egyik szárnya kétemeletes, a rend noviciátusa számára építették. A könyvtár többezer kötetre rúg, néhány ősnyomtatványt és egyes példányt is tartalmaz. A kolostor és templom a vár A Raráiok temploma a Füzesből. helyén épült. Falának omladékai még ma is láthatók a szomszéd házak udvarain és a kert dunai védőfalán, melynek kövei csakúgy, mint a templom és épület alapfalai a vár törmelékéből valók. A magasan fekvő kertből és ablakokból gyönyörű kilátás nyílik a városra és a Duna kanyarulatára, mert ez még ma is a város legmagasabban fekvő része. A Ferenc-rendieket gróf Althann M. Frigyes püspök 1719-ben telepítette Vácra és gróf Koháry István építtette számukra a templomot és kolostort. Az ebédlőben látható a most említett Kohárynak, aki korának kiváló költője volt, latin emléksorokkal ellátott arcképe. A Fő-úton továbbhaladva, a kétemeletes kaszárnyát, az utca másik oldalán pedig az alsóvárosi elemi iskola tornyos épületét találjuk. 22
