Tragor Ignác: Vác múltja és jelene. Vác monografiája több képpel és melléklettel (Vác, 1928)
XV. Vác leírása
XV. VÁC LEÍRÁSA 163 A Nógrád vármegyéhez tartozó Kisvác csak 1769-ben veszítette el közigazgatási önállóságát. Ekkor kebelezték Pest vármegyébe és egyesítették Váccal. A Kőkapu közelében áll az a ház, amelyben a polgári életben Aszalkobics nevet viselő Füredi Mihály, a Nemzeti Színház híres énekese, született és mint kovácslegény dolgozott. Ha egyenes irányban folytatjuk sétánkat, csakhamar föltűnik a református templom csillagos tornya, de még jó messzire kell mennünk, hogy eljussunk oda. A papiak mellett elhúzódó szűk Takács Ádám-utcán át jutunk az iskola-épülethez és a mellette egymagában álló templomhoz> mely 1785-ben épült. A Duna felé eső térségről pompás kilátás kínálkozik. A Buki-csárda. Tovább haladva, néhány perc alatt a város végére jutunk. Apró kalibák állanak itt tarka összevisszaságban. Cigányok lakják. Mindenütt a Duna mentén sétálva, csakhamar elérjük a kies fekvésű Buki-szigetet, melyen a város vízvezetéki műve foglal helyet és a vele szemben álló csárdát. Utunkat éjszaki irányban folytatva, a Kombkötő-sziget irányában elragadó panorámát nyújtó tetőre jutunk. A magában álló domb kettős körsáncának kivehető alakja elárulja az egykori vár helyét, Pogányvárnak hívják. 1881-ben egyik sáncszögletében a felső vékony fekete földréteg alatt hamuval kevert, égetett agyagra akadtak. Ebben szétszórtan edények, őrlőkövek, orsógombok, kő- és csonteszközök, agyagkúpok és állati csontok fordultak elő. A halomnak Duna felé eső lejtős oldalán lehetett a temető, mert itt sok hamvvedret találtak. A számszerűen 151 darab tárgyat a városi múzeum őrzi. 1865-ben egy bécsi régészeti társaság is rendezett itt ásatásokat és mintha saját területén lett volna, jelentést sem tett erről senkinek, a lelt tárgyakat pedig magával vitte Bécsbe. A parasztok is gyakran fúrnak gödröket és kutatnak kincsek után. A halom, melyet a nép ma is Vártetőnek nevez, a kisváci telkesgazdák tulajdona. A megtett úton visszatérve, ismét a főtérre jutunk. Csonkatornyú templom vonja A Feöéreк templomának belseje. magára figyelmünket. Előtte magas talpazaton a gyermek Jézust tartó Szent József színesre festett kőszobra áll. A templom homlokzatát a fal üregébe illesztett három szobor dísziti. A kapu fölött levő márványtáblán a templom építésére vonatkozó följegyzéseket találjuk. Eredetileg a Domonkos-rendieké volt. Dvornikovich Mihály püspök 1699-ben telepítette őket Vácra és reájuk bízta az általa rendbehozott Szent Mihály-templomot, mely a tér közepén állott és reájuk bízta a plébánia vezetését is.
