Tragor Ignác: Vác múltja és jelene. Vác monografiája több képpel és melléklettel (Vác, 1928)

XV. Vác leírása

160 VÁC MÚLTJA ÉS JELENE létén 129, összesen tehát több mint 2000. Ezek­ben a házakban 4474 lakás van. Vác lakossága 1900-ban 16,109, 1910-ben 18,792 volt. Ma megközelíti a 20,000-et. Akár vasúttal, akár gőzhajóval érkezünk Vácra, néhány perc alatt a városban vagyunk. A város közepe a főtér, melyet Schuster Kon­stantin püspök nevéről Konstantin-tér-nek hívnak. A tágas teret a széles főút alkotja a belé nyíló Széchenyi- és Káptalan-utcákkal. A városi élet középpontja ez. Az üzleti forgalom itt nyer lebonyolítást, itt tartják a heti vásárokat és itt van a legtöbb előkelő üzlet. A tér közepén a városháza előtt — rostéllyal körülvett — ked­ves kis virágos kert áll. Ebben fogják fölállítani a hősök emlékszobrát. A városháza Konstantin-téri homlokzatá­nak párkányán díszes szoborcsoportozat látható. A középső kőszobor az igazság istennőjét áb­rázolja. Balkezében serpenyőt, jobbjában pallost tart, a szeme be van kötve. Mellette két alak fekszik, a jobboldali a magyar címert, a bal­felőli pedig Migazzi püspöknek, a város akkori földesurának, címerpajzsát tartja kezében. A párkánymezőn a város relief címere látható: a Szűz Mária képe, két oldalról liliomokkal környezett holdüregben, baljában jogart, ölében a gyermek-jézust tartja. A nyitott erkély mű­vészi kivitelű, barokk Ízlésben készült vasrá­csozattal van ellátva. A hatalmas póznán városi ünnepeken: a váci csata évfordulóján, március idusán, Rókus és Mária névnapján a város színeit jelentő vörös­kék zászló lobog. A városháza építését még Atthann Frigyes püspök kezdte meg 1735-ben, befejezése azonban Mária Terézia látogatásának emlékéhez fűződik. Tőszomszédságában találjuk az irgalmas­­rendiek épületét. Azelőtt papnevelő volt. A humánus szerzetet Migazzi telepítette Vácra 1763-ban. Mai házukban 1780-ban helyezkedtek el, a kápolnát is ekkor építették. Itt van a rend gyógyszertára és kórháza. Szemben áll vele a siketnémák intézeté­nek kétemeletes háza. Eredetileg püspöki rezi­dencia volt, benne szállott meg Mária Terézia is, amikor 1766-ban a várost meglátogatta. Homlok­zatán ez a felirat olvasható : Fobendis Instítuen­­dísque Surdomutís, Francíscus Imp. Aug. et Tfex Apostotícus. A kapu alatt a falban márványtáb­lák hirdetik az alapítók emlékét. Az udvaron I. Ferenc király márványszobra áll, Vaszary siket-Ferenc Király szobra a stkeínéma-íníézet udvarán. néma szobrász műve. A hazai siketnéma okta­tás alapját Jólészi Cházár András vetette meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom