Tragor Ignác: Vác múltja és jelene. Vác monografiája több képpel és melléklettel (Vác, 1928)
XV. Vác leírása
XV. VÄC leírAsa 157 gyobbrészt finom lösz borítja, amely tudvalevőleg kitűnő termőtalaj. Felismerték ezt már az ősnépek is, mert Vác és környéke állandóan lakott hely volt. Jelentőségét földrajzi fekvése adta meg, de ugyanez vonta meg a korlátot is továbbfejlődésének útjában. Az ország kellős közepén, a Duna kanyarulatánál — a legtermészetesebb közlekedési vonal középpontján — és egyszersmind a Keletet a Nyugattal összekötő vasúti fővonal közvetlen közepén fekszik és látszat szerint az a rendeltetése, hogy világforgalmi gócpont legyen. Magyarország egész politikai és közlekedési történelme a Dunának ama nevezetes nagy hajlása s a középhegység tengelye körül forgott, mint kerék az agya körül. (Die geographische Lage der Hauptstädte Europa’s 249). Vác valóban hatalmas versenytársa volt Pestnek és Budának. I. Géza és Szent László királyok szerették volna az ország fővárosává is tenni, mégsem lett soha az ország középpontja. Ennek az oka épen földrajzi fekvésében rejlik. Az országot átszelő közlekedő vonalak, melyek a keleti és nyugati, az éjszaki és déli részeket összekapcsolják, a Duna kanyarulatánál találkoznak és itt metszik egymást. Az éjszaknyugatról délkeletre menő út azonban nagy kerülőt tesz, ha Vácon szeli át a Dunát, mert a közbeeső Szentendre sziget útját állja. A sziget állandó híd építését megkönnyíti, de a hajón való átkelést a kétszeri ki és beszállással nagyon megnehezíti. Innét van, hogy nagyobb Ha egy vonalat húzunk — mondja Kohl, a kiváló földrajzi író — az Adriai-tenger éjszaki végéről éjszakkeleti irányban az orosz és magyar pusztákat elválasztó kárpáti isztmusz felé s egyet a Dunának dévény—pozsonyi kapujától délkeletre moldva—orsovai kapuja felé, akkor a két vonallal megjelöljük a főtengelyeket, amelyeken a magyar medencének egész történelme mozgott. A Duna váci hajlatának csúcsa közel esik Magyarország matematikai középpontjához és itt érintkeznek a legjelentősebb ellentétek, melyeket az ország belseje mutat. közlekedés ott szokott lenni, ahol a folyó egy ágba egyesül. Ezért vette át Pest a vezető szerepet. Vácot a középkorban a rév tette fontos várossá. A hídon ugyanis hamar át lehet kelni, míg a rév arra kényszeríti a sok utast és idegent, hogy egy helyben összecsoportosuljon. Nagy baja volt a város fejlődésének az a körülmény is, hogy nincsen szabad tere, amely egy nagy város terjeszkedéséhez feltétlenül szükséges. A váci hegyek emelkedése már a Duna partján kezdődik és a város fejlődését meggátolja. Ez az oka, hogy a város alakja hosszú keskeny szalag. Vác általában mindig elég nagy város volt és hadászatilag is nagy jelentőségre emelkedett, mert mindenkor részese volt a főváros ellen irányuló hadi műveleteknek. Feldúlták a tatárok, rabiga alatt tartotta a török és kivette a részét a Rákóczi-féle és az 1848/49 évi szabadságharcból is. A négy kilométer hosszú város területét Vác Ití/ó&épe a szölöfiegyelcböl. (Kapás Sándor vízfestménye.)
