Tragor Ignác: Vác múltja és jelene. Vác monografiája több képpel és melléklettel (Vác, 1928)
X. Migazzi kora (1756 - 1800)
X. M1GAZZI KORA 101 (pedig két tanintézet is volt gondjaikra bízva) a buzgó bécsi kormány arra akarta kényszeríteni, hogy a templomban németül prédikáljanak. Zerdahelyi Gábor nagyprépost 1785-ben felszólította őket, hogy német nyelvű szónoklatokat tartsanak, minthogy azonban tovább is magyarul prédikáltak, még ugyanabban az évben felkérte a rendfőnököt, parancsolná meg tanárainak, hogy németül szónokoljanak: mert a nép ehhez van szokva ! A hazai nőnevelés első szálai is városunkhoz fűződnek. Migazzi saját palotájában (a mostani siketnéma-intézetben) adott helyet az angolkisasszonyoknak (Institut Marie in dem к. к. Stift zu Waitzen). A növendékek császári parancsszóra csak 18 éves korukig maradhattak és 1784-től kezdődőleg csak azokat vették fel, akiket vagy a pozsonyi kir. helytartóság, vagy a m. kir. udvari kamara az ajánlásra méltónak talált. Vác nevéhez fűződik az első realisztikus irányú iskola is. A Collegium pauperum nobiliumban 1762-ben már tanították az építészet elemeit, a Tereziánumban pedig a polgári építészetet (architectura civilis) és mezei gazdaságtant. A magyar kerti kultúra történetében is A mostani Kát. íiúisKola íyelyén állott úgynevezett Rossztemplom a Szt. Miklós-téren. (Erdősy Rezső fényképfölvétele 1887.) szerepel Vác. A Migazzi nyaraló szép fái azonban а XIX. század elejéig már elpusztultak. Migazzi honosította meg Vácon a selyemhernyó-tenyésztést, s e végből az utcákat szederfákkal ültette be. Ebben az időben indult meg az okszerű állattenyésztés és mezőgazdaság. Addig nem ismerték még a marhák istállózását. Az élelmes görög és örmény kereskedők egyenkint összevásárolták a parasztoktól a marhákat, kihajtatták a nagy legelőkre, melyekben a Duna-Tisza köze bővelkedett és így olcsó pénzen fölhizlalva eladták a pesti és váci vásárokon. A bécsi udvar féltékenyen védelmezte az osztrák gyáripart és féltékenységében szigorúan számon tartotta Magyarország kisipari tevékenységét. E végből vármegyék szerint összeiratta, hogy miféle iparcikkeket készítenek az országban. 1771-ben Vácon egy iparos közepes minőségű kordovánt csinált és 18 forintért adta kötegét. Egy késes háromféle minőségben 5 forint 30 krajcár, 5 forint és 4 forint 12 krajcárjával készítette a kés tucatját. Két kalaposmester 4, 3 és 1 forintjával adta a kalapot. A nyomdaszabadalmat 1775 június 23-án adta Mária Terézia Ambró Ferenc Ignácnak, aki azonban már öt évvel előbb megkezdte működését. A váci nyom
