Tragor Ignác: Vác Ismertető Kalauz (Vác, 1903)
IV. Váci vidéke (kirándulás)
Katalin-völgygyel ér véget. A város északi határa a Naszály s igy határvonó Pest és Nógrád megyék között is. Hegytömege törzsének alapja bazalt, melyet u. n. dachsteini tömör mészkő fed, délkeleti oldala azonban neogen homokkő. A vasúti állomástól a hegy csúcson levő mérnöki jelig légvonalban 5800 méter a távolság Emelkedése 541 méter, ha a katonai térkép után közönségesen 111 méter magasan fekvőnek vesszük a várost. E szerint a 652 m. m. Naszály relativ magassága 541 m. Innét a cselőtei völyybe jutunk. Nem is 0I3* régen pompás erdő virult itt, a mit teljesen kiirtottak. A kíméletlenül letarolt hajdani cselőtei erdőn át egyenesen tovább megyünk s a balkéz felől eső Ordító árok néven ismert hatalmas vízmosás mellett, melyről a nép azt tartja, hogy abban valaha sárkány lakozott, folyton a követ szállító szekérúton haladva lassan, de biztosan jutunk föl a hegy keleti oldalán vöröslő kőbányához. Ezt az utat azonban megrövidíthetjük. A hármas cselőtei út középsőjén a kútvölgyi szőlőkön át elvágva az előző út kanyarulatát, gyalogúton megyünk föl a Látóhegyi dűlőre s azon keresztül a bányához vezető kocsiútra. Följutva a bányához, megtekintjük, hogyan fejtik ki a hatalmas kőgerezdeket az óriás sziklafalakról. A naszályi kő hídépítésre kiválóan alkalmas, mert a vizet igen kedveli. Innét van, hogy Vácon a lakások többnyire nedvesek. A naszályi kőből épített házak egy-egy nagyobb esőzésre érzékenyek és salétromosak lesznek. A budapesti Lánchíd építéséhez is naszályi követ használtak s az idő óta belterjesebb itt a bányaművelés.
