Tragor Ignác: Vác Ismertető Kalauz (Vác, 1903)

III. A város leírása

82 Alajos múzsája. A Degré-villa ma is a legszebbek közé tar­tozik, pedig erősen megszaporodott számuk az utolsó időben. Ezekbe vonulnak ki a városbeliek családostul nyaralni. Szü­­retelés idején ugyancsak hangos a hegy a mulatók zajától, cigányzene mellett táncol az ifjúság s vigan kurjantok rö­pítik a durrogó rakétákat a sötét éjszakába. Ilyen vidám szüreti jelenet képét őrzi a nemzeti muzeum képtára is. Visszajövet a Hagyigácsó mellett haladunk el. Az agyag-ásóból származott sajátos váci szó a városi agyagbányával átellenes domb oldalában fekvő középvárosi temető megjelölésére szolgál. A zsidó temető magas kőfallal van körülvéve. A katolikus olyan mint a virágos kert. A lombos fák között márványköves sírboltok és díszes sír­emlékekkel jelölt hantok után korhadó fakereszte­ket találunk a domb felé. Kegyeletes kéz ápolja valamennyit. Elkülönítve ezektől gondozatlan fű­lepte sírokat látunk, az egyszerű fakeresztek nem mondják meg ki fekszik alattuk? Csak szám jelöli a fegyenc örök nyugvó helyét. Érdemes a meg­említésre, hogy Vácon 11 temető van, mert a város részek szerint minden felekezet külön temetőt tart fenn. Az ákácfasor egyenesen visz a városba. A vasúti aluljárón át a Rókuska megkerülésével is­mét az állomáson vagyunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom