Tragor Ignác: Vác Ismertető Kalauz (Vác, 1903)

III. A város leírása

helyei. Pajkos gyermekek zajongva kergetik a fürge malacokat s ezek éles sivitásával versenyt hápog a libák és kacsák serege, gazduramék pedig egykedvűen bóbiskolnak a házak előtt a lócákon. A sajátságos dialektusáról hires Kisváe története egyébként a következő. Amikor Kolonich Zsigmondi 1716-ban a református vallást követőket a városból kitiltotta, ezek a városon kívül telepedtek le s uj községet alapítottak, melynek élén a vá­rostól független bíró állott. A lakosság szaporodásával e telep és a város közötti levő részt házakkal építették be, úgy hogy a két helység összeért. Kisváe csak 1769-ben veszítette el közigazgatási önállóságát, a mikor is Váchoz csatolták és abba kebelezték. Közvetetlenül a kőkapu mellett van a felső­városi római katolikus iskola csinos háza, a túloldali sarokházban, mely előtt kút áll, szü­letet és dolgozott mint kovács legény a Nemzeti Szinház híres énekese Füredi Mihály, ki a pol­gári életben Aszalkouits nevet viselt. Innét még messzire kell mennünk a Kisváci-főútoh, hogy a református templom csillagos tornyát meg­pillantsuk. A papiak mellett elhúzódó nagyon szűk Takács Adám-utcán át jutunk az iskola épülethez és a mellette egymagában álló temp­lomhoz, mely 1785-ben épült. A Duna felé eső térségről pompás kilátás kínálkozik. Tovább haladva nehány perc alatt a város végére jutunk. Apró kalibák állanak itt tarka összevisszaságban. Mondanunk sem kell, hogy cigányok lakják. A barlangi ember lakása mellett most már mindenütt a Duna mentén sétálva, csakhamar elérjük a kies fekvésű Büki-szigetet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom