Tragor Ignác: Vác Ismertető Kalauz (Vác, 1903)

III. A város leírása

59

E hét kápolnától vette a nevét is. Helyéhez monda fűződik, melyet a krónikások igy mesélnek el:

A kápolna helyén rengeteg erdőség volt és szent életű remete lakta, kit Vat, Vcilh vagy Várnak hívtak. Géza 1072-ben itt pihentette meg az Ottó morva hadaival egyesült seregét, hogy előkészítse a Salamon ellen vezetendő döntő ütközetre. A remete győzelmet és trónrajutást jósolt neki s miközben hadseregének csatarendbe állításán tanácskozott, öcscse László angyalt látott megjelenni, a ki Géza fejére koronát illesztett. Géza erre fogadalmat tett, hogy ha győzni fog, a Bohlogságos Szűz tiszteletére díszes templomot épít. A mogyoródi diadalmas csata után egy évre Lászlóval együtt Vácra jött, hogy az építendő egyháznak alkalmas helyet keressen. Ugyanazon a helyen, hol egy év előtt az angyal koronát tett fejére, tüzes agancscsal ékesített szarvas törtetett elé. Üldözőbe vették és egészen a Dunapartig mentek utána. Itt egy sziklacsúcson hirtelen megállt s dacára annak, hogy a király és kísérete rányilaztak, nem mozdult helyéből, — mikor pedig egészen közelébe jutottak, a Dunába ugrott és eltűnt. Mindezek emlékére a hűvös forrás mellett levő halmon Géza Szent Péter tiszteletére kápolnát emelt, míg a fogadalmi templomot azon a helyen épitette meg, a hol most a Frencrendiek temploma áll.

A most fennálló kápolnát Altban M. F. idejében kezdték építeni 1718-ban, de Migazzi fejezte be 1780-ban. Oltárképét Kamánházy szentelte föl 1815-ben a Szent Szűz nevének tiszteletére s csak ez idő óta bucsújáró hely. 1770. óta prépostsággal van összekötve 1808-ban pedig Károly Ambrus főherceg váci püspök egyesítette a felsővárosi plébániával.

A kápolna főérdekessége a főoltárán elhelyezett csodatevő Mária-kép, melyet e nemben hazánk egyik legrégibb képének tartanak. A vörös