Tragor Ignác: Vác Ismertető Kalauz (Vác, 1903)
III. A város leírása
50 vett az ottani szorgalmas nép eredményes szőlőmunkájában. Az 1855-iki bőterméskor alig volt a bornak ára. A néppel együtt érző ifjú kezdeményezésére ezen úgy segítettek, hogy kisebb hajórakomány bort szállítottak a dunam enti városokba (Komárom, Győr), hol jó minőségük folytán könnyen értékesítették. A következő évben, fölbuzdulva a sikeren, megalapította cégét, a borkivitelt nagyobb alapokra fektette és Bécsben is piacot teremtett a magyar bornak. A fáradhatatlan férfiú azonban nem állott meg az alapvető munkálatnál, hanem tovább fejlesztette üzlete körét és hálószerűén vonta belé forgalmába Ausztriát, a melynek minden kereskedelmi gócpontján egy-egy fióktelepet létesített. 1860-ban Bécsben, 1862-ben Brünnben, 1864-ben Prágában nyitott üzletet s ezzel megteremtője lett a magyar borkiviteli üzletnek. 1867-ben Marosról Vácra helyezte át központi üzletét s innét folytatja eredményes működését a magyar közgazdaság javára. Mikor a filoxera kipusztította a szőlőket, Reiszman beutazva az ország borvidékeit, buzdítással és példaadással vette rá mindenütt a népet uj szőlők telepítésére. A filoxera után újabb csapást mért közgazdaságunkra a lelketlen úr ezek borhamisítása, minek folytán külföldön a magyar bornak rossz hire kelt. Reiszman borai ekkor állották ki a tűzpróbát és pedig oly fényes eredménynyel, hogy ez válságos időben kitűnő minőségük elismeréséül az udvari szállítói címmel tüntették ki épen a magyar gyűlölő csehek városában, a prágai üzletére nézve. 1898. óta bírja a püspöki palota alatt elterülő hires emeletes pincét s ő hozza forgalomba a püspöki uradalom borait is. Közelében van a járásbíróság épülete, melynek homlokzata már a Géza király-térre tekint. A téren több dísztelen kőszobor áll. A körülöttük díszelgő gesztenyefák ellensúlyozzák azonban kellemetlen hatásukat. Ezek mellett elhaladva
