Tragor Ignác: Vác Ismertető Kalauz (Vác, 1903)

III. A város leírása

— 24

A gyalog út kőkockáin sétálva is öt perc alatt bent vagyunk a város középpontján, a főtéren, a hová egyenesen visz be a Vásárterei átszelő Széchenyi-ntca.

A vasúttól kezdődőleg nem is utca ez, mert csak három korcsma áll egysorban egymás mellett, velük szemben pedig veteményes kert és rét, melyen árván áll egy ferdekupolás kicsi kápolna.

Az úgy nevezett. Rókuska ez, melyet az 1740-ben pusztító dögvészben elhunytak hamvai fölé ugyanabban az évben közadakozásból emeltek. Rókusz napja a város egyik fogadalmi ünnepe s minden év augusztus 16-íkán körmenetben vonul ide ki a papság és ájtatos közönség.

A Rókuszon túl a Szent-István liget fái zöldéinek, fölöttük pedig a honti hegyek fúrják égbe kéklő csúcsaikat, mig a szemünk előtt elterülő város háttere a pilisi hegyek (Vértesek). Bal felől a dóm impozáns alakja dominál. Az óriási Vásártér nem látható egész terjedelmében, mert a közepén álló épületcsoport, az úgy nevezett Vörösház tetemes részét elfogja a szemünk elől.

A püspök gazdasági épülete ez, melyben istállók és cselédlakások vannak. Althán Mihály Frigyes gróf 1731-ben, a város nagy részét elpusztító tűzvész után építette.

Ha ismét jobbra fordítjuk tekintetünket, a két zsinagógát és zsidó iskolát látjuk.

A status-quo felekezeté 1864-ben, az orthodoxoké 1884-ben épült.

Utunk az Akácokkal kiültetett kettős fasorban a lyukacsos tornyú 1866-ban épült ágostai evangélikus templom mellett visz el, — a város egyedüli temploma ez, a melyet télen fűtenek, —■ vele szemben pedig egy roskatag viskót látunk.