Tragor Ignác: Vác Ismertető Kalauz (Vác, 1903)

II. Általános tájékoztató

18

Althán Károly gróf püspöksége idejében a város oly felosztást nyert, hogy egy nyolcad részét a káptalan birja s a többit a püspök. Mind a két városnak tulajdon bírája és tanácsa volt. Hivatalos elnevezése Püspök-Vác város és Káptalan-Vác város volt, két részre alsó- és felsővárosra oszlott. Ez a felosztás ma már csupán a két plébániára vonatkozik.

2. A város népe.

A mohácsi vész után — épúgy mint a tatárjáráskor — nem csupán a város dőlt romba, hanem lakossága is egészen kipusztult. Althann Károly gróf püspök, de már előtte Balogh Miklós is, külföldi telepítvényesekkel népesítette be a várost és vidékét. Jórészt Németországból hozott iparűző polgárok voltak ezek, kik leginkább az alsó-várost foglalták el. Az egykori német-város elnevezés, továbbá a manapig fennmaradt némethangzású előneveli mind erre engednek következtetni. Kisvác református lakosságának egy része Bocskai székely katonáinak ivadéka lehet. Erre vall a Tordai s egyébb erdélyi vonatkozású családnevek használata. Annyi bizonyos, hogy telepítvényesek vetették meg a város jelenlegi lakosságának alapját, melynek száma már 17,000 főre megy. A legutolsó (1900) évi népszámlálás adatai szerint 16,808 lélek lakja a városi. Közőlük 15,687 magyar, a többi csekély szám a fegyház (oláh) és a katonaság (tót) nemzetiségére, valamint az orthodox izraelita felekezet (német) talmudistáira esik, minél fogva a város lakosságát kizárólag magyarnak kell mondanunk.