Bodonyi Emőke – Tóth Antal szerk.: A Szentendrei Művésztelep és a Szentendrei Festők Társaságának iratai és dokumentumai 1926–1951 (Szentendrei Múzeumi Füzetek 4. Szentendre, 2007)

Tóth Antal: Előszó

Az első fejezet, egység a köz- és taggyűlések jegyzőkönyveit tartalmazza Schlei­ninger Tamás bevezető tanulmányával. Ez logikus és nagyon is valószerű okfejtéssel arról szól, hogy a Szentendrei Festők Társasága székhely- és levelezési címének vál­toztatásai milyen kihatással voltak az iratköteg mozgására, áthelyezésére, amely végső soron a megmaradást segítette elő. Szerencsésnek mondhatjuk azt a körülményt, hogy az iratanyagot a szentendrei polgármesterséghez postázták 1949 júliusában, a huszonnegyedik órában, mert ugyanannak az évnek novemberében rendeletileg már megszüntették a társaságot. Sőt, ott helyben még hozzáillesztettek további iratokat, az 1950. és 1951. évi jegyzőkönyvet, valamint a végdokumentációt tartalmazó, az 1942 óta vezetett első(j > ), egyetlen ismert pénztárkönyvet. Ennek a dokumentumnak külön jelentősége van: ebből derül ki a társaság berekesztésének jogi státuszától való megfosztásának pontos dátuma: 1951. július 31. Innen kezdve csak a szentendrei mű­vésztelepről beszélhetünk. Ezektől az iratoktól függetlenül is ismertük, de csak most pontosíthatjuk a művész­telep születésének dátumát. Bánovszky Miklós konok következetességgel ragaszko­dott hozzá, hogy a legutolsó években használatos lakónyilvántartó könyvbe 1926. jú­nius 1-ét jegyezzék be, mint a művésztelepre való beköltözésének idejét. A második egység a Szentendrei Festők Társaságának levelezését tartalmazza Sü­megi György bevezetésével és a függelékben közölt, általa összeállított lajstromozással. A tartalomjegyzékkel tehát, amely eligazítást nyújt az egész iratanyag, a jegyzőkönyvek és levelek sorában, az iratok hovatartozása szerint római és arab sorszámozással. A közgyűléseket maguk a festők kezdték első ízben 1947-ben római számmal je­lölni. Ezt mi visszamenőleg végig feltüntetjük, tehát az alapító közgyűlésig, amely értelemszerűen római egyessel lett jelölve. A két számozás egyértelműen elkülönül, tévedésre nem ad okot. Ugyanez az iratanyag tartalmazza a Szentendrei Festők Társasága hiteles alap­szabályát és módosításait. Ha a reprezentáció szabályai szerint jártunk volna el, az eredeti alapszabályt az alakuló közgyűlés jegyzőkönyve mögé illesztettük volna be. Nem tettük. Ott hagytuk az 1949, évi iratok között, ahol a festők felidézik, leközlik az eredeti fogalmazványt 1928-ból, majd egyes passzusai 1931-ben történt módosítását és végül az 1949. évi, az új társadalmi berendezkedés elvárásainak megfelelően átdolgozott alapszabályt. A harmadik egységbe soroltuk a korábban szórványosan előkerült iratokat. Még­pedig nem is akárhogyan, rögtön az értelmezésükkel együtt, két fejezetben újra lekö­zölve dr. Chikán Bálintnak és Mazányi Juditnak egyszer már megjelent tanulmányát. Az utóbbi ismertet egy Rózsa Miklóstól származó tervezetet, amely arról szól, hogy cf 8 >

Next

/
Oldalképek
Tartalom