Bodonyi Emőke – Tóth Antal szerk.: A Szentendrei Művésztelep és a Szentendrei Festők Társaságának iratai és dokumentumai 1926–1951 (Szentendrei Múzeumi Füzetek 4. Szentendre, 2007)
Tóth Antal: Előszó
Az első fejezet, egység a köz- és taggyűlések jegyzőkönyveit tartalmazza Schleininger Tamás bevezető tanulmányával. Ez logikus és nagyon is valószerű okfejtéssel arról szól, hogy a Szentendrei Festők Társasága székhely- és levelezési címének változtatásai milyen kihatással voltak az iratköteg mozgására, áthelyezésére, amely végső soron a megmaradást segítette elő. Szerencsésnek mondhatjuk azt a körülményt, hogy az iratanyagot a szentendrei polgármesterséghez postázták 1949 júliusában, a huszonnegyedik órában, mert ugyanannak az évnek novemberében rendeletileg már megszüntették a társaságot. Sőt, ott helyben még hozzáillesztettek további iratokat, az 1950. és 1951. évi jegyzőkönyvet, valamint a végdokumentációt tartalmazó, az 1942 óta vezetett első(j > ), egyetlen ismert pénztárkönyvet. Ennek a dokumentumnak külön jelentősége van: ebből derül ki a társaság berekesztésének jogi státuszától való megfosztásának pontos dátuma: 1951. július 31. Innen kezdve csak a szentendrei művésztelepről beszélhetünk. Ezektől az iratoktól függetlenül is ismertük, de csak most pontosíthatjuk a művésztelep születésének dátumát. Bánovszky Miklós konok következetességgel ragaszkodott hozzá, hogy a legutolsó években használatos lakónyilvántartó könyvbe 1926. június 1-ét jegyezzék be, mint a művésztelepre való beköltözésének idejét. A második egység a Szentendrei Festők Társaságának levelezését tartalmazza Sümegi György bevezetésével és a függelékben közölt, általa összeállított lajstromozással. A tartalomjegyzékkel tehát, amely eligazítást nyújt az egész iratanyag, a jegyzőkönyvek és levelek sorában, az iratok hovatartozása szerint római és arab sorszámozással. A közgyűléseket maguk a festők kezdték első ízben 1947-ben római számmal jelölni. Ezt mi visszamenőleg végig feltüntetjük, tehát az alapító közgyűlésig, amely értelemszerűen római egyessel lett jelölve. A két számozás egyértelműen elkülönül, tévedésre nem ad okot. Ugyanez az iratanyag tartalmazza a Szentendrei Festők Társasága hiteles alapszabályát és módosításait. Ha a reprezentáció szabályai szerint jártunk volna el, az eredeti alapszabályt az alakuló közgyűlés jegyzőkönyve mögé illesztettük volna be. Nem tettük. Ott hagytuk az 1949, évi iratok között, ahol a festők felidézik, leközlik az eredeti fogalmazványt 1928-ból, majd egyes passzusai 1931-ben történt módosítását és végül az 1949. évi, az új társadalmi berendezkedés elvárásainak megfelelően átdolgozott alapszabályt. A harmadik egységbe soroltuk a korábban szórványosan előkerült iratokat. Mégpedig nem is akárhogyan, rögtön az értelmezésükkel együtt, két fejezetben újra leközölve dr. Chikán Bálintnak és Mazányi Juditnak egyszer már megjelent tanulmányát. Az utóbbi ismertet egy Rózsa Miklóstól származó tervezetet, amely arról szól, hogy cf 8 >