Bodonyi Emőke – Tóth Antal szerk.: A Szentendrei Művésztelep és a Szentendrei Festők Társaságának iratai és dokumentumai 1926–1951 (Szentendrei Múzeumi Füzetek 4. Szentendre, 2007)
A Szentendrei Festők Társaságának jegyzőkönyvei, 1928–1951 (Közreadja és bevezeti: Schleininger Tamás)
Jegyzőkönyv Felvétetett Budapesten, Schwerák József 1 úr Kmetty u. 19. sz. v. em. alatt lévő műtermében, a Szentendrei Festők Társaságának 1928. január 28-án du. 5. órakor tartott alakuló közgyűlésén. Jelen voltak: Bánovszky Miklós, Goeheljenő 2 , Heintz Henrik, Jeges Ernő, Onódi Béla 1 , Rozgonyi László és B. Schwerák József festőművész urak. Felkérésre Rozgonyi László úr, mint korelnök üdvözölte a megjelenteket és az alakuló ülést megnyitja. A jegyzőkönyv vezetésére korjegyzőként Onódi Béla urat, a jegyzőkönyv hitelesítésére pedig Bánovszky Miklós és Heintz Henrik urakat kéri fel. A jelenlevők a korelnök indítványára elhatározzák, hogy a magyar képzőművészet és a magyar művészi kultúra fejlődését célzó törekvések támogatására és előmozdítására képzőművészeti társaságot alakítanak. A megjelentek kimondják, hogy magukat, mint a szentendrei művésztelep alapító-tagjait és az ugyancsak alapító, de távollévő Pándi Lajos festőművész urat a társaság rendes tagjainak 4 tekintik. A társaság címének megállapításánál egyhangúlag „Szentendrei Festők Társasága" címben állapodnak meg. Ezután Bánovszky Miklós úr ismertette az alapszabályok tervezetét*, melyet az alakuló gyűlés változatlanul elfogad, és meghízza az ismertetőt, az alapszabályok kormányhatósági jóváhagyása ügyéhen az illetékes helyeken a megválasztandó társasági ügyésszel együtt eljárjon. A lábjegyzeteket készítette: Bodonyi Emőke 1 Bánáti Sverák 1928-ban vette fel a Bánáti elonevet. 1939-ig azonban többféle írásmóddal találkozunk: B.Schwerak József, Bánáti S. József, Bánáti Schwerák József. Csak 1939 után kezdi következetesen használni a Bánáti Sverák József nevet. 2 Paizs Goebel Jenő is 1928 körül kezdi használni a Paizs előnevet. Erről részletesebben Id. Verba Andrea: Paizs Goebel Jenő (1896-1944). Szentendre, 1996. 27. 3 Onódi Béla neve is többféle változatban szerepel az egyes jegyzőkönyvekben: Onódy, Ónodi. A magyar képzőművészek névhasználati szokásaiban ezek a névmódosítások az egyénítés és magyarosítás példái. Onódi Béla monográfusa, S. Nagy János könyvében szerepel, hogy eredetileg Osztrcsil volt a családi név, amelyet Onódi főiskolás korában magyarosított. (S. Nagy jános: A szentendrei festő, Onódi Béla. Kairosz Kiadó. 2003. 23.) 4 Mint ahogy a Szentendrei Festők Társaságának Alapszabálya kimondja, a Társaság tagjai lehetnek: rendes, tiszteletbeli, meghívott és pártoló tagok. Rendes, tiszteletbeli és meghívott tagok meghívását vagy kizárását két rendes tag indítványozhatja, amelyről a rendes tagok kétharmados többséggel a közgyűlésen titkos szavazással dönthetnek. 5 Az alapszabályt a rendelkezésére álló részekkel Haulisch Lenke közölte. In. Haulisch Lenke: A szentendrei festészet kialakulása, története és stílusa 1945-ig. Bp. Akadémiai Kiadó. 1977. 114-116. Jelen kötetben az 1928. évi és az 1949. évi hiteles alapszabály olvasható, valamint az 1931. évi módosítások az általános iratok 1949. évi évfolyamában. <f I5>
