Bodonyi Emőke – Tóth Antal szerk.: A Szentendrei Művésztelep és a Szentendrei Festők Társaságának iratai és dokumentumai 1926–1951 (Szentendrei Múzeumi Füzetek 4. Szentendre, 2007)
A Szentendrei Festők Társaságának jegyzőkönyvei, 1928–1951 (Közreadja és bevezeti: Schleininger Tamás)
felhívását a Szentendrei Festők Társaságának címezte és az elnök, Iványi Grünwald Béla címére kézbesítette. Az említett válaszlevélből kiderül, hogy Iványi Grünwald külföldön tartózkodott, és ez is okot adhatott arra, hogy a későbbiekben a gyorsabb ügyintézés érdekében célszerűnek látszott a Szentendrei Festők Társaságának titkára címét megadni, mint a Társaság levelezési címét. Így kisebb-nagyobb megszakításokkal a titkári teendőket ellátó Jeges Ernő Barlang utcai címére érkeztek a levelek. Kisebb megszakításokkal, mert Jegest mint titkárt a római ösztöndíjas évei alatt (1931-34 között) Bánovszky Miklós (1932.) és Heintz Henrik (1934.) helyettesítette. Bár 1940-ben bekövetkezett haláláig Iványi Grünwald Béla maradt a Társaság elnöke, mint a fent idézett levélből kiderül, 1938-ban hivatalosan is áthelyezték a Társaság székhelyét Jeges Ernő Barlang utcai címére, ami igen szerencsésnek bizonyult, mert 1940-ben éppen Jeges Ernő lett a Társaság elnöke. Ennek ellentmond az 1939. május 25-én kelt jegyzőkönyv, miszerint: „A titkár bejelenti, hogy Budapest székesfőváros polgármesterétől átiratot kapott, melyben tudomásul veszi, hogy a Szentendrei Festők társasága székhelye ezután nem vi. Andrássy út 28. sz. alatt van, hanem a in. Barlang u. 14, sz. alatt van" Ha a székhelyet egyszer már áthelyezték a Barlang utcába 1938. február 22-én, ezt miért kellett újra megtenni 1939. május 25-én? Lehetséges, hogy a két dátum közt valóban volt egy rövid időszak, amikor az Andrássy út 28. szám alatt volt a székhely? Egy bizonyos. A Barlang utcai cím sokáig változatlan maradt: csak az 1949. július 8-án kelt határozatban helyezték át innen a Társaság székhelyét Szentendrére. (Id. 112. számú levél). A folyamatosság teljesen követhető, ezért magyarázatra szorul az a megjegyzés az 1949. május 11-én kelt levél alján (109. számú levél), hogy az új székhelyet már régen bejelentették, és az nem más, mint Kántor Andor budapesti, Keleti Károly utcai címe. 1940-ben, amikor Iványi Grünwald Béla halála után Jeges Ernő személyében új elnököt választottak, ezzel együtt új titkára is lett a Társaságnak. Kántor Andort választották meg e tisztségre, aki a bevett szokásnak megfelelően a saját lakcímén (Keleti Károly utca) folytatta a hivatalos levelezést. A megszokás annyira erősnek bizonyult, hogy amikor 1946-ban Jeges Ernő helyére Czóbel Bélát választották meg a Társaság elnökévé, nem volt szükséges hivatalosan székhelyt változtatni, mert a hivatalos ügyintézés zökkenőmentesen zajlott Kántor Andor lakcíméről. 1948. májusában azonban Kántor Andor lemondása miatt az új titkár Korniss Dezső lett, így a Társaság levelezését átirányították az ő Molnár utcai címére. (Id. 95. számú levél). Kornisst hamarosan új titkár követte: 1949. április 28-án jelentették be, hogy az új titkár Ilosvai Varga István lett, és ezután lakcímére, a szentendrei Zenta utcába küldték a leveleket (ld. 105. sz. levél). Amikor egyre gyakrabban ellenőrizték a Társaság tf I2>
