Bodonyi Emőke – Tóth Antal szerk.: A Szentendrei Művésztelep és a Szentendrei Festők Társaságának iratai és dokumentumai 1926–1951 (Szentendrei Múzeumi Füzetek 4. Szentendre, 2007)

A Szentedrei Festők Társaságának általános iratai, 1932–1951 (Közreadja és bevezeti: Sümegi György)

33» 1943» augusztus 29«, a SZFT az alispánnak 10/1943. szám Méltóságos Alispán Űr! A Szentendrei Festők Társasága nevében azon tiszteletteljes kéréssel fordulunk Méltóságodhoz, hogy szíveskedjék a Társaság kezeléséhen lévő Szentendrei Művésztelep ügyéhen Szentendre megyei város polgármesterénél közbenjárni, hogy a művésztelep további munkáját biztosítsa, a jelenlegi katonai lefoglalást szüntesse meg és tekintsen el attól, hogy ott katonai baraktábor létesüljön. Kérésünket az alábbiakban indokoljuk: A Művésztelep az Országos Társadalombiztosító Intézet szentendrei (Deák Ferenc u. 51. sz.) ingatlanán 15 éve létezik. A telepet a Szentendrei Festők Társasága (belügyminiszterileg jóváhagyott alapszabályokkal működő művészeti egyesület) tartja fenn, a kultuszminiszter támogatásával. Tagjai neves kiállító festőművészek, kik számos bel- és külföldi kiállításon arattak sikereket és nyertek komoly díjakat. Képeik a magyar állam, a főváros, a Szépművészeti Múzeum, a Fővárosi Képtár, külföldi vezető egyéniségek és magánosok tulajdonában láthatók. Igen sok állami, fővárosi és egyházi megbízásnak tettek már eleget. A tagok egy része állandó lakó a művésztelepen, másik része a tavaszi és nyári, illetve őszi hónapokat tölti itt komoly munkával. Sajnos 3 évvel ezelőtt a művésztelep egy részét dr. Pethőfános polgármester úr - tiltakozásunk ellenére - lefoglalta és a honvédség itt zsidó munkaszolgálatos tábort létesített. Ezúttal tagjaink egy része szobájából kiszorult és a telek kertjében a munka (itt nyaranta modell után festettünk és főiskolai előkészítő tanfolyamot tartottunk fenn) teljesen megszűnt. Azóta katonai raktár, leszerelő katonaság, zsidó és oláh munkaszolgálatosok, behívott és felülvizsgálatos munkaszolgálatosok és katonák váltogatták egymást a lefoglalt szobákban és ha sokan voltak, a kertben, felenleg pedig egy őrmester bútorait raktározza el itt. Elképzelhető az a pusztítás ami 3 éven át itt történt. Különösen a téli hónapokban, amikor minden lehetőt eltüzeltek a kerítéstől, a zsalugáterekig. Több alkalommal kértük a polgármester urat, hivatkozva a kulturális célra, hogy szabadítson meg bennünket ettől a munkalehetőségünket megbénító helyzettől, de mindhiába. Sőt újabban a honvédség kat. baraktábort akar Szentendrén létesíteni és erre a célra is a művésztelep kertjét szemelték ki. Holott a kert egy része százados fákkal beültetett őspark, a másik mélyebben fekvő rész pedig gyümölcsös és megművelt konyhakert, mely a telep lakóinak a mai nehéz élelmezési viszonyok között megtermi a legszükségesebb élelmiszereket. Ezen a mélyebben fekvő részen létesülne a baraktábor, mely azonban árterület és úgysem volna alkalmas a kiszemelt célra. Ennél <C 103 >