Bodonyi Emőke – Tóth Antal szerk.: A Szentendrei Művésztelep és a Szentendrei Festők Társaságának iratai és dokumentumai 1926–1951 (Szentendrei Múzeumi Füzetek 4. Szentendre, 2007)

A Szentedrei Festők Társaságának általános iratai, 1932–1951 (Közreadja és bevezeti: Sümegi György)

i6* 1941» Junius hó, a SZFT az Országos Társadalombiztosító Intézetnek Az Országos Társadalombiztosító Intézet Tekintetes Elnökségének Budapest A Szentendrei Festők Társasága nevében tisztelettel arra kérem a Tekintetes Igazgatóságot, hogy a Társadalombiztosító Intézet Szentendrei ingatlanát nékünk művésztelep céljára bérbeadni legyen szíves. Kérésünket az alábbiakban indokoljuk. A kérdéses ingatlant jelenleg Szentendre megyei város bérli és adja át a Szentendrei Festők Társaságának művésztelep céljára. Erre való tekintettel csak eszményi bért fizet és vállalja az ingatlan adóját és biztosítását, továbbá az épületek karbantartását. Megjegyezzük, hogy ténylegesen megkötött (aláírt) bérleti szerződés az OTI és a város között a mai napig nincs. A Szentendrei Művésztelep ezen az ingatlanon 1929 óta létezik. Tagjainak egy része a telepen állandó lakó, a többiek az év egy részét, főleg a nyári, egyesek a tavaszi és őszi napokat is itt töltik, ahol a telep régi kertje, a város és környéke rengeteg témát nyújt. Bátran állíthatjuk, hogy Magyarországnak kevés helye van jelenleg, amely annyira alkalmas volna művésztelep céljára, mint éppen ez a hely. 1916 óta a M. Kir. Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium a telepfenntartásához évi ezer pengő államsegéllyel járul hozzá, melyet a Társaságnak utal ki. A Társaság és tagjainak működéséről tanúskodik a mellékelt évkönyv, mely et fennállásának 10. évére adtunk ki. A tagokon kívül komoly, neves művészeket láttunk vendégül nyaranta a telepen, biztosítottunk részükre lakást és munkalehetőséget, azonkívül amióta a telep fennáll, propagálásunkra a festőművészek felkeresték Szentendre témagazdag szépségeit és nyaranta mintegy 60-80 művész nyaral és dolgozik a városban és környékén. A város azonban a bérlet feltételeinek nem tesz eleget. Nemcsak hogy pénzt nem áldoz az épületek karbantartására, de még saját bányájából sem hajlandó homokkal hozzájárulni szükséges tatarozáshoz, amit - ezt számlákkal bizonyíthatjuk - évek óta a Társaság végeztet el a kiutalt szubvencióból. Az elmúlt nyáron pedig teljesen felborult a telep nyugalma és munkalehetősége. A város polgármesterének rendelkezései értelmében a telep felét lefoglalták különleges munkaszolgálatos (zsidó) tábor részére, a tagok kénytelenek voltak tiltakozásuk dacára szobáikból kiköltözni és ezzel a munkalehetőségtől meg lettek fosztva. A munkásosztag konyháját is - tiltakozásunk ellenére - szintén a telepre helyezték és ősszel, eltávozásuk után majdnem tf 90