Bodonyi Emőke – Tóth Antal szerk.: A Szentendrei Művésztelep és a Szentendrei Festők Társaságának iratai és dokumentumai 1926–1951 (Szentendrei Múzeumi Füzetek 4. Szentendre, 2007)
A Szentendrei Festők Társaságának jegyzőkönyvei, 1928–1951 (Közreadja és bevezeti: Schleininger Tamás)
titkár indítványára, hogy a kiállítással kapcsolatos jubileumi évkönyvet még ez év tavaszán megjelentetik. Evégből megbízza Jeges Ernő titkárt, hogy a fénykép és önéletrajzi adatokat, illetve anyagot a társaság tagjaitól gyűjtse össze, továbbá felkéri a közgyűlés dr. Kopp Jenő székesfővárosi képtár igazgatóját, valamint dr. Turchányi Erzsébet titkárnőt, mint műtörténészt, hogy a művésztelep történetét írja meg a társaság évkönyve számára. A titkár üdvözli a tagok nevében Bánovszky Miklóst a balatoni ösztöndíja elnyerése alkalmával Üdvözli továbbá a közgyűlés Dely Antalt és Jeges Ernőt a székesfővárosi grafikai díj megnyerése alkalmával 51 Tagok beszámolnak működésükről Bánáti Schwerák József és Onódy Béla Szentendrén nagysikerű kiállítást rendeztek az év folyamán.*" 2- Göbel Paizsjenő, Rozgonyi László és Barcsay Jenő a KUT művészek kiállításán vettek részt 53 . A távollevő Heintz Henriket üdvözli a közgyűlés a Szent István kiállításon nyert kitüntető elismerésért 5 *. Üdvözli továbbá ugyancsak Heintz Henriket a Lehel téri templom kifestésé alkalmából 55 , valamint Pándy Lajost a Carlton szállóban elkészített freskói nagysikerű megfestéséért 56 . Jeges Ernő titkár indítványára elhatározza a közgyűlés, hogy a jubileumi évkönyv számára dr. Pethő Jánost, szentendrei polgármestert mint a Szentendrei Festők Társaságának alelnökét, megkéri, hogy előszót írjon és egyben üdvözli a szentendrei polgármesterré való megválasztása alkalmából. Bánovszky Miklós bemutatja az évi elszámolást, mire a közgyűlés megadja a felmentvényt. A tisztikar az elrendelt szavazás után, összetételében a jövő évre sem változott. Végül 50 A kultuszminiszter alapította 1937-ben a Balatoni Intézőbizottság és a Balatonfüredi Gyógyhelybizottság bevonásával. Nyaranta 12-15 festőművész kapott részben pénzbeli, részben természetbeli támogatást. Szabadon dolgozhattak a Balaton környékén. 1938-ban Bánovszky, 1939-ben Jeges szerepelt az ösztöndíjasok között. 51A székesfőváros 1938-ban pályázatot hirdetett Budapestet ábrázoló temperaképre. A következő években hasonló tematikájú, de más-más technikájú grafikai művekre írt ki pályázatot. 52 A kiállításról nincs adatunk, csak ebben a (1938. december 28-i közgyűlési) jegyzőkönyvben. A helyszínt nem említik, feltehetően a szentendrei Városháza lehetett. 53 1938. október 30.-november 13. Nemzeti Szalon. KUT kiállítás. Az alábbi műveket állították ki: Barcsay: Erdő belseje, Szántóföld, Tanya, Gyár olajfestmények, Paizs Goebel Jenő: Szentendre táj, Fák. A katalógus szerint Rozgonyi nem állított ki, viszont Deli Antal neve szerepel a kiállítók között, két krétarajzot állított ki Házak, ill. Gyümölcsös címmel. 54 1938. május-június. Műcsarnok. Szent István kiállítás. Heintzen kívül kiállított még Bánovszky és Jeges Ernő az alábbi művekkel: Bánovszky: Szent István intelmeket ad fiának, Heintz: Freskóvázlat; Szent István és családja, Jeges: Szent István. A budai Szent Imre kollégium mennyezetképe. 55 A Lehel téri Árpádházi Szent Margit templom kifestéséről 1942-44 közötti időszakból vannak dokumentációink. A tervet Heintz 1942-ben mutatta be és 1944-ben adta át. (Ltsz. MDK C-l-19/106-16/844.850.) Az 1938-ban végzett munka nem vonatkozhatott a templom teljes kifestésére, legfeljebb annak egy részére. 56 A falképek a második világháború alatt megsemmisültek. <C 35>
