Bodonyi Emőke – Tóth Antal szerk.: A Szentendrei Művésztelep és a Szentendrei Festők Társaságának iratai és dokumentumai 1926–1951 (Szentendrei Múzeumi Füzetek 4. Szentendre, 2007)
A Szentendrei Festők Társaságának jegyzőkönyvei, 1928–1951 (Közreadja és bevezeti: Schleininger Tamás)
A társulat tagjai ez évhen is részt vettek a különböző külföldi és belföldi kiállításokon, melynek eredményeként Heintz Henriknek egy képét az olasz állam vette meg Rómában 38 , Banovszky Miklós és Pándy Lajos egy-egy képét a magyar állam vásárolta meg a Nemzeti Kiállításon 19 , Barcsay Jenő jelentős sikert ért el a KUT kiállításán 40 , úgyszintén Jeges Ernő: Bakócz Tamás bevonulása Rómába című képével a TESZ magyar kiállításán 41 . A társaság elhatározza, hogy ю éves fennállása alkalmával egy jubiláris kiállítást rendez, nagyobb ünnepség keretében. A közgyűlés Jeges Ernő, Banovszky Miklós, Pándy Lajos hozzászólása után elhatározza, hogy a telepen a társaság tagjain kívül idegen elhelyezést a jövőben nem nyerhet, csak kivételes esetekben, ha a társaság tagjai titkos szavazás útján egyhangúlag másképp döntenek. Senki a társaság tagjai közül a lakását idegennek át nem engedheti, idegent egy héten túl csak a társaság egyhangú beleegyezése esetén láthat vendégül. A társaság évenként pályázat útján a m. kir. Képzőművészeti Főiskola két növendékét egy-egy hónapra vendégül látja. Közgyűlés elhatározza, hogy a kertgazdaságot és a baromfitenyésztést megszünteti, azonban módot ad a társaság tagjainak, hogy egyénenként ilyent fent tartsanak. A társaság újólag felhatalmazza a telep mindenkori gondnokát, hogy a telepi ügyvezetést saját belátása szerint intézze, ügykörében senki nem korlátozhatja. Az ellene esetleg felmerülő panaszokat a közgyűlés, illetve a tagok egyharmadának kívánságára összehívandó taggyűlés tárgyalja. A számvizsgáló bizottság az ellenőrzést megejtette és a felmentvényt megadta a pénztárosnak. 38 Az alábbi kiállítás alkalmából vásároltak Heintztől: 1934. Róma. Nemzetközi Egyházművészeti Kiállítás, azon belül Magyar Egyházművészeti Kiállítás. Az olasz állam Heintz Szent Imre és Szent Gellért című festményét vásárolta meg. (Id. 16. számú jegyzet). Jeges Ernő is a magyar kiállítók között szerepelt Ábrahám és Izsák című képével. Emellett ő díszítette ókeresztény szimbólumokkal és magyaros ornamentikával az erre az alkalomra Arkay Bertalan tervei alapján bazilikává alakított magyar termet. 39 1934. április 29.-június 17. Műcsarnok. Nemzeti Képzőművészeti Kiállítás. Itt állította ki Banovszky és Pándy a jól ismert neoklasszicista stílusú, fekvő női aktokat ábrázoló képeket (ma mindkettő a MNG tulajdonában Fekvő női akt címmel), valamint Bánáti Sverák Krisztus és a házasságtörő asszony (ma magántulajdonban) című képet. Többi kiállított mű: Heintz: Nyár, Paizs Goebel Jenő: Kompozíció (reprodukció a katalógusban), Barcsay: Domboldal, Kőhegy, Tájkép című rézkarcok. 40 1934. április. KUT kiállítás. Nemzeti Szalon. Kiállított művek: Barcsay: Csendélet, Munkáslány, Dombos táj. 41 1934. Műcsarnok. Nemzeti Munkahét alkalmából rendezett magyar kiállítás. Ma a kép az esztergomi Főszékesegyház tulajdonában. cf 301?
