Bodonyi Emőke – Tóth Antal szerk.: A Szentendrei Művésztelep és a Szentendrei Festők Társaságának iratai és dokumentumai 1926–1951 (Szentendrei Múzeumi Füzetek 4. Szentendre, 2007)
Mazányi Judit: Egy, a Szentendrei Művésztelepre vonatkozó 1930-as évekbeli dokumentum és annak értelmezése
akkoriban készült alkotásaik felől vizsgáljuk, elég tarka képet kapunk. így arra a következtetésre juthatunk, hogy nem művészi elképzelések vagy stílusbeli ideák azonossága mentén születik a névsor, hanem inkább személyes, egzisztenciális érdekellentétek megnyilvánulását mutatja. Bár számos pont további vizsgálódás tárgyát képezheti, annyi mégis megállapítható, hogy a telep 1932-ben a külső nehézségeken túl mély belső válságon esik át, és az idea szintjén megfogalmazott, eredeti célkitűzésektől egyre távolabb sodródik. A különböző visszaemlékezésekben is feltűnik ennek a válságnak a nyoma. Csak példaként említek néhányat. Turchányi Erzsébet írja:„Az 1932es év nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, sőt aránylag súlyos nehézségeket hozott a szentendrei művésztelep életébe." 17 Bánovszky lakonikus megjegyzése is erre utal: „A Társaság tagjai között ellentétek támadtak." 18 A kutatás pillanatnyi stádiumában az nem állapítható meg, hogy a közölt Rózsa-memorandum kirobbantója vagy következménye volt-e a telepen belül már húzódó ellentéteknek. Rózsa Miklós reorganizációs terve több más mellett, további bizonyíték lehet azokra a korábbi feltételezésekre, amelyek a régi művésztelep létrejöttében elsődleges szerepetjuttatnak a letelepülők egzisztenciális biztonságkeresésének. MEMORANDUM A szentendrei művésztelep reorganizációja tárgyában A Szentendrei Művésztelep remek adottságainál fogva arra volna predestinálva, hogy megfelelő reorganizációval nemcsak Szentendre város kulturális és társadalmi központjává, de rövidesen Budapest és az egész ország hasonló értelmű expoziturájává, illetőleg centrumává fejlődjék, - továhhá megfelelő művészeti vezetés és település mellett a magyar piktúra történetében azt a szerepet, melyet annak idején Nagybánya betöltött volt - Szentendre dunai fekvése (a főváros tőszomszédságában) tektonikája, romantikus architektúrája, remek plasztikája, olaszos reminiszcenciája a modern festői törekvéseknek olyan iskolamodelljéül szolgál, amelyhez hasonló motívumokat a fiatal festőgeneráció legfeljebb csak a Balkánon, Olaszországban, Dalmáciában talál Azonban a „Szentendrei Festők Társasága", amely hét év óta élvezi a művésztelep haszonélvezetét, a fenti elhivatottság ellenére a telep érdekében mindezidáig egyetlen eredményes lépést nem tett (s mai szervezetében nem is tehet), 17 Dr. Turchányi i.m. 10. 18 Bánovszky: i.m. 41. cf W)?
