Bodonyi Emőke – Tóth Antal szerk.: A Szentendrei Művésztelep és a Szentendrei Festők Társaságának iratai és dokumentumai 1926–1951 (Szentendrei Múzeumi Füzetek 4. Szentendre, 2007)

Mazányi Judit: Egy, a Szentendrei Művésztelepre vonatkozó 1930-as évekbeli dokumentum és annak értelmezése

Mint közismert — és dokumentumunk értékelése szempontjából alapvetően fontos - az 1920-as évek végén és harmincas évek elején tetőződő gazdasági világválság keményen sújtja a művészeti életet is. Magyarországon mindezt többek között kultúrpolitikai irányváltás is kíséri. 1931 augusztusában a konzervatív reformer gr, Klebersberg Kunót dr. Karafiáth Jenő,

3 majd 1932 őszén Hóman Bálint követi a kultusztárca élén. Több, egymástól függetlennek tűnő 1932-es esemény utal a háttérben meghúzódó, felerősödő „rendteremtési" szándékra. (Csak példaként utalnék néhányra: egyes külföldi és magyar folyóiratok forgalmazásának megtiltása, Vaszary és Csók nyugdíjazása a Képzőművészeti Főiskoláról, Szántó Piroska és több társának kizárása a főiskoláról illegális tevékenység miatt.) Valószínű ezzel van összefüggésben a Vallás-, és Közoktatásügyi Minisztérium 190755/932-xiv. sz. rendelete, mely kötelezi a kulturális egyesületeket és érdekképviseleteket a bemutatkozásra.

4 Nem teljesen elképzelhetetlen, hogy ennek az akciónak a hullámvizein születik meg a közölt dokumentum is, hiszen a szentendreiek 1930-as, figyelemre méltó sajtóvisszhanggal kísért és ezáltal a telep fennállását nyomatékosan tudatosító, Nemzeti Szalonban rendezett bemutatkozása két évvel később már nem inspirálhatta Rózsa Miklóst a memorandum megfogalmazására. Egy biztos, ha Rózsa - aki hosszú idő óta a művészeti élet szervezkedéseinek élharcosa - figyelmet fordít a szentendrei művésztelepre, az arra vall, hogy a telep jelentősége megnövekedett a 30-as évek elejére. Ennek majdnem kizárólagos oka fennmaradásának tényében keresendő. Ez végül is a sokat emlegetett nyomorúságos körülmények ellenére, több tényező szerencsés konstellációjának köszönhető. A Képzőművészeti Főiskola évkönyveiben a két hivatalos, nyári gyakorlatok helyszínéül szolgáló állami művésztelep, a miskolci és a kecskeméti mellett a vezető tanárok számos helyen - többek között Vácott, Makón, Mohácson, Pécsen, Szombathelyen megfordulnak tanítványaikkal az országban, gyökeret ereszteni azonban nem tudnak. Bár 1926 nyara után Szentendrét többet nem említik főiskolai nyári gyakorlatok színhelyeként,

5 az itt megtelepedni szándékozó művészek társasággá alakulása, valamint az 1929-től beindított nyári szabadiskola és akadémiai előkészítő tanfolyam elősegíti, hogy a város neve ne tűnjön el szinte nyomtalanul a művészeti életből, 3 Magyar művészet 1919-1945. (szerk. Kontha Sándor) 1985. 99. 4 Haulisch Lenke: A szentendrei festészet kialakulása, története és stílusa 1945-ig. Bp. 1977. 90. 39. jegyzet 5 Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola Évkönyve az 1925/26., 1926/27. tanévekről (szerk.: Pilch Dezső) Bp. é. п.; Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola évkönyve az 1927/28. tanévről, továbbá u.a. 1928/29. tanévről, továbbá u.a. 1929/30 tanévről (mindegyiket szerk.: dr. Ferenczy József) cf i89>