Szentendre évszázadai (Szentendrei Múzeumi Füzetek 3. Szentendre, 1996)

Hutaüvegek a XVII. századból Magyarországon káliüveget gyártottak, melynek alapanyaga hamuzsír, homok és mész, ezek feldolgozása, az olvasztókemencék működtetése fában gazdag helyet feltételezett. így üveghuták, üvegcsűrök létesülnek a XVII. századtól a főúri családok, kolostorok erdőbirtokain. A XVIII. században 100-nál több huta működik, nagy részük a Kárpátok vonalán körbeöleli Magyarországot. Ekkortól kezd az üveg helyet kapni előbb az udvarházakban a főúri, majd a köznépi háztartásokban. Mindinkább elkülönül a mívesebb, finomabb kidolgozású, egyedi díszű (festett vagy gravírozott) üvegtermékek és a köznapi használatra szánt vásári vagy parasztüvegek csoportja. A középkori Szentendréről csak néhány jelentéktelen üvegtöredékkel rendelkezünk. A XVII. századból már több kis üveg maradt meg, ezek még erősen szennyezett átlátszó, ill. kék, zöld színű üvegből készültek. A város közelében egyetlen huta működéséről tudunk: a pesti pálos rendház pilisszentkereszti birtokán 1711-1739 között termelt egy üvegcsűr Hutás András üvegesmester bérleményeként. A rend építkezéseihez szükséges ablaküveggyártásra létesítették, később zöld parasztüvegeket és pincetokba való palackokat készítettek itt. A gyűjteményben a parasztüvegeket palackok, poharak, befőttesüvegek, mécses, légyfogó, pohár képviseli. Szentendre a felvidéki üveggyártó műhelyek piackörzetébe tartozott, de kedvező fekvése miatt, kereskedői révén és a nagyvárosok vásárain (Esztergom, Vác, Buda, Pest) könnyen hozzájuthatott az üvegtermékekhez. A hagyományos kézműipari jellegű üveggyártás fénykora a XVIII. században volt. A huták termékeinek jelentősebb részét a vásári vagy parasztüvegek képezték. A történelmi borvidékek jobb módú lakossága kezdte vásárolni az öblösüvegeket a XVIII. században, s a század végére elterjedt a mezővárosok polgársága körében. Az öblösüveg ára ekkorra alig volt magasabb a hasonló fazekastermékekénél. Végrendeletek, hagyatéki leltárak tanúskodnak arról, hogy a XVIII. sz. végére az öblösüvegtermékek jelen voltak a szentendrei háztartásokban. Beslicza György özvegyének 1790-ben összeírt hagyatékában szerepel „8 meszeles öveg poharak, 2 itzés karafinok (korsók), 1 három meszeles palatzk 1 meszeles karafin, 3 öveg pohár, 1 kis öveg". (Pest megyei Levéltár, V303.cNo.377

.) Kisebb-nagyobb mértékegységű poharak, pálinkáskorsó, borospalack áltaSzemes kancsó