Kiss Joakim Margit szerk.: Szentendrei művészet 1926–1935 között (Szentendrei Múzeumi Füzetek 2. Szentendre, 1997)

Bodonyi Emőke: A szentendrei „római iskolások”. Neoklasszicizmus Szentendrén a harmincas évek első felében

41. Gerevich T. bevezető tanulmánya, in. A római Magyar Intézet ösztöndíjas művészeinek első kiállítása, Nemzeti Szalon, 1931. máj. 23—jún. kiáll. kat. 42. P. Szűcs: „Római iskola I." с kiáll. kat. bevezető tanulmány i. m. (Id. 19. sz. jegyzet) old. szám nélkül. 43. Pándy Lajost Turchányi nevezi a művésztelep „leghűségesebb naturalistájának, i. n. Turchányi i. m. 23. 1. A korabeli kiállítások katalógusai alapján biztosra vehetjük, hogy Pándy több tájképet is festett, ezeket azonban nem ismerjük. Turchányi szerint Pándy tudatosan távol tartotta magát a modern irányzatok befolyásaitól. Akadémikus, konzervatív stílusban festette a Spolarich Étterem (ma: Kárpátia) olajfestményeit, amelyek ma is láthatók. Bánovszkytól tudjuk, hogy 1937-ben az előző megbízáshoz hasonlóan történelmi jelenetekkel festette ki a Carlton kávéházat, amely a 2. világháborúban elpusztult. 44. A Szentendrei Festők Társaságának I. kiállítása, 1930. Nemzeti Szalon, Bp., katalógus műtárgyjegyzékkel. A Szentendrei Festők Társasága 10 éves jubileumi kiállítása. 1939. Nemzeti Szalon. Bp. kat. műtárgyjegyzékkel. 45. i. m. Id. 17. sz. jegyzet. 46. Hann Ferenc: Egy festő naplója. Bánovszky Miklós visszaemlékezése a szentendrei festészet kezdeteiről, 1926—1947. Szentendre. 1996. 47. i. m. Id. 27. sz. jegyzet. 48. 1926. október 9. — Egyházművészeti kiállítás. Nemzeti Szalon. Heintz Csernoch János bíboros hercegprímás 40 millió koronás díját nyerte el. Id. még 56. sz. jegyzetet. 49. Id. 19. sz. jegyzet. 50. Id. 24. sz. jegyzet. 51. Id. P. Szűcs: „A római iskola I." kiáll. kat. i. m. Szőnyiről írta: „Nagy csalódást okozott a „római iskola" szervezőinek: a csoportosulásnak csupán vendégszereplője maradt. Kezdeti plasztikus korszakát ugyanis nem követte tételes archaizálás." U. o. Hinczről: „Tevékenysége első perctől kezdve a csoportosulás legszélsőségesebben modern pólusát képviselte... Hincz „megszelídítése" az ösztöndíj-szervezők szándékában állt, hamarosan eltávolodott a csoporttól..." 52. Gerevich i. m. ld. 41. sz. jegyzet. 53. Jeges először a Nemzeti Munkahét alkalmából rendezett magyar kiállításon mutatta be Rómában készült műveit. Műcsarnok, 1934. szept. 29—okt. 28. Mint római ösztöndíjas 1936-ban az „Újabb római magyar művészek" с kiállításon szerepelt. Nemzeti Szalon, Bp. 54. i. m. Gerevich ld. 40. sz. jegyzet. 55. Bierbauer Virgil: Magyarország a római egyházművészeti kiállításon, in. Tér és forma. 1934/3. 83—84. 1. 56. Az Assisi Szent Ferenc pályázat kiírásáról hírt ad: Magyar Művészet. 1926. 363—364. 1. Szent Ferenc a madaraknak prédikál, 1926. o. v. 151x65 cm, SzFM tul. Ltsz.: 87.1. Valószínűleg ez a kép csak vázlat, mert P. Szűcs más adatokkal említi ezt a művet: o. fa, 212x95 cm. i. m. Onódi is vázlatként említi a SzFM tulajdonában lévő művet. i. m. 57.1. ld. 17. sz. jegyzet. A szentendrei művészek felkészüléséről, ld. Onódi. i. m. 56—57. 1. ld. 17. sz. jegyzet. 57. A főváros három kis aranyérmet adott ki: Heintzen kívül Márton Ferenc fm. és Visnyovszky Lajos szm. kapta. A főváros a nagy aranyérmet nem adta ki. (ld. Magyar Hírlap, 1930. aug. 20. 8. 1.) 58. Dr. Pipics Zoltán kiállítás kritikája a Klebelsberg emlékkiállításról, in. Magyarság, 1933. febr. 12. 59. Gerevich előszava, i. m. 40. sz. jegyzet. 60. Értesítő levél a római ösztöndíj elnyeréséről. Kelt 1936. aug. 17-én. SzFM Adattára. Ltsz.: К 67.62.1./6. 61. Ferruccio Ferrazzi vezette a római Accademia di belle Arti freskó tanszékét. Jeges 1933—34-ben látogatta Ferrazzi óráit. ld. Ösztöndíjtanács Értesítője az 1933—34. évfolyam 70