Kiss Joakim Margit szerk.: Szentendrei művészet 1926–1935 között (Szentendrei Múzeumi Füzetek 2. Szentendre, 1997)

Bodonyi Emőke: A szentendrei „római iskolások”. Neoklasszicizmus Szentendrén a harmincas évek első felében

renczy Károly tanítványa. Az első világháborúban katonaként szolgál. A Képzőművészeti Főiskolát a háború után Réti István tanítványaként fejezi be. Heintz Henrik (1896—1955) főiskolai tanulmányait az 1. vh. előtt kezdi el. A háborúban katonáskodik és a főiskolát Réti tanítványaként fejezi be. 1922-ben látogat Münchenbe. Jeges Ernő (1898—1956) egy évig az Iparművészeti Főiskola növendéke. 1919-ben a Tanácsköztársaság egyik legtöbbet foglalkoztatott plakátfestője. 1920-ben Bécsbe utazik, majd 1920-ban és 1924-ben Münchenben jár. 1922—24 között Franciaországban tartózkodik, mint a Nemes Marcell-féle utazási ösztöndíj élvezője. Bánáti Sverák József (1898—1951). A Képzőművészeti Főiskolán Réti tanítványa. Münchenben jár tanulmányúton. Az említett művészek részletes életrajzi adatai megtalálhatók Haulisch Lenke idézett művében, ill. 1939. évet bezáróan dr. Turchányi Erzsébet: A szentendrei művésztelep tíz éve, 1939. Kiadja a Szentendrei Festők Társasága. Ahol a legújabb kutatások szerint újabb adat merült fel, azt külön jelzem. Életrajzi adatok megtalálhatók még: dr. Pipics Zoltán i. m. Jeges Ernőről az eddigi legteljesebb feldolgozás: Kopp Jenő: Jeges Ernő in. Szépművészet V. évf. 1944. okt. 10. sz. 295—301. 1. 28. Id. 25. 26. sz. jegyzeteket. 29. Jeges két kiállításán szereplő és az ezekből reprodukálható művekből nyerhetünk képet a plaszticizáló törekvésre. 1922. Nemzeti Szalon. A bicskei művésztelep kiállításon szerepelt többek között: Szent István vértanú megkövezése, mgt. Vincellér. Bp. MNG. Ltsz.: F. K. 7979. 1922. szept. XX. csoportkiállításon (Ernst Múzeum). Józsefet az ó-kútba dobják testvérei — (más címen szerepel: Józsefet eladják testvérei) o. v. 101 x 149 cm, gobelinterv, Bp. MNG. Ltsz.: 80.55T. Önarckép vörös kalappal, o. v. 61,5x53 cm. J. n. Bp. MNG. Ltsz.: F. K. 4895.; párizsi tanulmányútján készült: Egy szerelem szimbolikus története, fotó SzFM Adattár. Ltsz.: К 67.998.1/25. 30. Dr. Lázár Béla előszava, kiáll. kat. XX. Csoportkiállítás. 1922. Ernst Múzeum. Kiállítóművészek: Aba-Novák Vilmos, Jeges, Szinyei Merse Rózsi és Karácsonyi Géza. Dr. Lázár Béla előszava, kiáll. kat. LXXXVIII. Csoportkiállítás, 1927. Ernst Múzeum. Kiállító művészek: Aba-Novák Vilmos, Feiks Jenő, Kelemen Emil, Pethő Károly, Ziffer Sándor. 31. Id. 29. sz. jegyzet. 32. Id. 29. sz. jegyzet. 33. Turchányi részletesen leírja Jeges grafikusi munkásságát, i. m. 18.1. Jeges eredetileg grafikusnak készült. Egy évig tanult az Iparművészeti Főiskolán. 1918-ban ő rajzolja a „Nem! Nem! Soha!" szövegű plakátot az Országos Propaganda Bizottság megbízásából. 1929-ben a Plakátművészet Országos Magyar Tárlaton az Új Művészházban kiállítva tőle: Magyar Cement, Útjainkat, Ne importálj, 1960-ban a műcsarnoki Magyar Plakáttörténeti kiállításon: Az alkohol meghalt!, Fel a proletárság védelmére!, Testvér segíts!, Mindenki az új nemzedéket olvassa. Mai angol grafika. P. Szűcs szerint Jegesnek „mint a Tanácsköztársaság idején elkötelezett művésznek hoszszú évekig kell igazolnia megbízhatóságát." P. Szűcs: A római iskola, i. m. 98. 1. 34. Jeges Ernő levele 1924-ből, Franciaországból. SzFM Adattára. К 67.545.1./25. 35. Kopp Jenő visszaemlékezése Jeges Ernőről 1957-ből. MTA Művészettörténeti Intézet. Adattár. MDK-C-II-205. 36. Gerevich Tibor: A mai olasz festészet, in. Magyar Művészet, szerk. Oltványi-Ártinger Imre. XII. évf. 1936. 4—25. 1. 37. P. Szűcs: A római iskola, i. m. 42—43. 1. 38. Lyka Károly: Festészetünk a két világháború között. Corvina, Bp. 2. kiadás. 1984. 56—57. 1. 39. Aba-Novák Vilmos: Vallomás, in. Magyar Művészet. 1931. 6. évf. szerk. Majovszky Pál. 129. 1. 40. Gerevich Tibor előszava, in. „Újabb római magyar művészek" kiállítás a Nemzeti Szalonban, 1936. ápr. 4—19. kiáll. kat. 69